Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 1. szám - KALÁSZATOK - Fazekas Csaba: A balkányi jobbágy házassága, a geszterédi plébános szitkozódása és az egyházpolitika 1841-ben
156 Egyháztörténeti Szemle III/l (2002) és intézkedése alapján szállhassanak szembe a magyar liberálisok törekvéseivel, másrészt a július 2-án kelt közös püspöki körlevélben az egész országra kiterjesztették a passiva assistentia gyakorlatát, amennyiben a protestáns felet nem sikerül reverzális adására rábírni. A püspöki kar valóban szelet vetett és vihart aratott. A vármegyék ugyanis - három konzervatív, illetve egyházi befolyás alatt álló vármegye, úgymint Esztergom, Heves és Sáros kivételével - heves felháborodással fogadták az intézkedést és szembeszálltak a katolikus egyház közéleti-politikai törekvéseivel. A „vezérmegyének” számító Pest már augusztus 27-i közgyűlésén példát adott: törvénytelennek minősítette a püspöki kar körlevelét, és kilátásba helyezte az azt alkalmazó papok perbe fogását és megbüntetését. (A véletlennek köszönhetően az egyik első érintett Pesten az épp ekkor börtönéből szabaduló, népszerű ellenzéki vezető, evangélikus Kossuth Lajos és katolikus jegyese, Meszlényei Terézia lett.) Pest eljárását követte Zala, Borsod, Abaúj, Zólyom, Zemplén és még nagyon sok vármegye, s hogy nemcsak üres fenyegetést tartalmaztak körleveleik, mutatja, hogy 1841 elején országszerte plébánosok elleni perekről érkeztek hírek. Az ellenzék elérte, hogy a megyékben az 1647/14. tc.- re hivatkozva vegyes vallású tagokból álló törvényszékeket nevezzenek ki az esetek elbírálására. Már maga a tény, hogy plébánosokat nagy számban egyszerűen beidéztek a törvényszék elé, majd 600 forint pénzbüntetés megfizetésére ítéltek, súlyos tekintélyveszteséget okozott az egyháznak, továbbá nyilvánvalóvá tette, hogy az egyre erősebb liberálisok a következő országgyűlésen minden bizonnyal keresztülviszik a vallásügyi törvény megváltoztatását. A „nagypolitika” szintjén több szakirodalmi hivatkozásban is ismertetett eseménysornak1 eddig kevéssé ismert vonatkozása volt, hogy mindez hogyan tükröződött a hétköznapi emberek életében. 1841 elején ugyanis a lelkészkedő papság nehéz helyzetbe került: az áldás megtagadásával a vármegye, megadásával pedig egyházmegyei elöljárója (püspöke) rosszallását válthatta ki. Nem véletlen, hogy az érintett papok magatartása is differenciálódott, melyből tükröződött a polgárosodással szembehelyezkedő főpapi állásponthoz, vagy épp híveikhez való viszonyuk, egyéniségük is.2 1 A fontosabb vonatkozó irodalomból: Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történetéből. II. köt. Bp., 1886. 105-109., 169-287. p.; Marczali Henrik: Lonovics küldetése Rómába. Adalék a vegyes házasságok történetéhez. In: Budapesti Szemle, 64. köt. 1890. CLXVI. sz. 1-26. p.; Várady L. Árpád: Lonovics József római küldetése. Bp., 1924.; Hermann Egyed: Lonovics József római küldetésének (1840-41) belpolitikai és diplomáciai előkészítése. Bp. 1934. (A Pázmány Péter Tudományegyetem Egyháztörténelmi szemináriumának kiadványa 1.); Csizmadia Andor: Deák Ferenc egyházpolitikája. In: Tanulmányok Deák Ferencről. Zalaegerszeg, 1976. (Zalai Gyűjtemény, 5.) 11-60. p.; Bárány György: A liberalizmus perspektívái és korlátái az 1843/44-es országgvélés vallásügyi vitáinak tükrében. In: Századok, 1990. 2. sz. 183-218. p.; Katus László: Egyházi-politi kai kapcsolatok a török kiűzése után (1700-1848). In: Zombori István (szerk.): Magyarország és a Szentszék kapcsolatának ezer éve. Bp., 1996. 171-210. p., 201-205. p. stb. Esettanulmányokra ill. forráskiadásra újabban: Fazekas Csaba: Borsod vármegye állásfoglalásai a vegyes házasságokkal kapcsolatos egyházpolitikai vitában, 1840-1841. In: Dobrossy István (szerk.): Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei levéltári Évkönyv, X. Miskolc, 2000. 207-242. p.; Uő: A Tiszáninneni Református Egyházkerület állásfoglalásai a vegyes házasságokkal kapcsolatos egyházpolitikai vitákban, 1839-1844. In: Sárospataki Füzetek, 2001. 1. sz. 73102. p. 2 Egy ilyen esetről Id.: Fazekas Csaba: Illyés Ferenc edelényi plébános áldás-megtagadási Ugye 1841-ben. In: Laki-Lukács László (szerk.): A Borsodi Tájház Közleményei, 9-10. Edelény, 2002. 26-52. p.
