Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tóth Vilmos: Unitárius felekezeti pantheonizáció a kolozsvári Házsongárdi temetőben
Tóth Vilmos: Unitárius felekezeti pantheonizáció a kolozsvári... 137 19. század derekától egyértelműbben megjelölhető: ebben az időszakban a családi pantheonizáció jelentősége már a felekezetiével vetekedett, sőt, nem egyszer fölébe is került (igaz ez mind a Házsongárdra, mind általában a magyar városi temetőkre). A családi pantheonizáció egyik jelentős kolozsvári unitárius példája a kissolymosi Gyergyai család síremlék-együttese, melyet, ha áttételesen is, de joggal nevezhetünk sírkertnek, hiszen bár nincs elkerítve, elkülönülő jellege mégis azonnal felismerhető.28 A Gyergyai-sírkert a Kertek egyik legattraktívabb családi sírcsoportja. Itt található az 1928-ban elhunyt Ferencz József püspök bazaltkő sírja is, aki egykor házassága révén vált családtaggá. Elsőként id. Gyergyai Árpád orvost temették ide 1881-ben, majd 1887-ben Gyergyai Ferencnét, aztán sorra a család többi tagjait. A Gyergyaiak számára kiemelkedően fontos volt a családi pantheonizáció: ezt bizonyítja, hogy később ide került az I/'B. parcella díszsírhelyéről az 1874-ben meghalt Gyergyai Ferenc - 1848-as képviselő és hétszemélynök — sírja, a lutheránus sírkertből29 ide temették át a katolikus id. Groisz Gusztávot, a szabadságharc Kolozsvárjának híres főbíráját, a Kertek egy felsőbb pontjáról pedig ide menekítették a szintén rokon Éjszaky Károly író felszámolt sírjának névtábláját. Ugyanakkor nem kerülhetett ide a felmenők tumbája az I/C. parcellából: az 1828-ban elhunyt Gyergyai Mihály ötvös - az egyetlen 18-19. század fordulójáról megmaradt kolozsvári mintakönyv tulajdonosa - és fia, Gyergyai Sámuel kincstárnoki titkár sírját a temetői bürokrácia kíméletlenül felszámoltatta. A Házsongárd területén oly jellemző saját családi mauzóleumban az egyház két jeles tagja kapott nyugvóhelyet, mindketten 1892-ben: a már említett erdélyi magyarrá lett angol főrangú, Paget János, illetve Berde Áron, aki akadémikus tudósként, az 1872-ben alapított és 1881-ben a király nevét felvett kolozsvári tudományegyetem első rektoraként, kollégiumi igazgatóként és unitárius főgondnokként vonult be a város és a felekezet történetébe. A Kertek egy-egy, az unitárius gócterületektől elszigetelt pontján áll az 1855-ben meghalt könyvgyűjtő és mecénás, Gedő József, valamint Káli Nagy Elek és Fekete Gábor főgondnokok síremléke, továbbá a költőként sem jelentéktelen Székely Sándor püspök feltehetően szintén Kagerbauer Antal készítette sírköve. Valamennyien az Unitárius Egyház nagy fiai, gyakran támogatói voltak, de egyéb kötődéseik ennél nem egyszer már fontosabbnak bizonyultak; ez történt temetkezési helyük kiválasztásakor is. Az I/C. parcellában temettek el több nagy unitárius tudóst: a kiegyezés évében elhunyt Mike Sándor levéltár-igazgatót, vejét, a nagy historikust, Jakab Eleket, illetve Kozma Ferenc pedagógiai írót. (Jakab Elek hamvait Budapestről, a Kerepesi úti temetőből hozatták haza, s temették el a város adományozta díszsírhelyen 1900-ban.) A lutheránus sírkert területére temetkezett a szintén unitárius Kőváry László történész. A 20. század unitárius püspökei közül Józan Miklós sírja a Fekete-sírkertben van. A családi pantheonizáció határozta meg Boros György püspök sírjának helyét: a II/C. parcellában található, apósa, Kovácsi Antal kollégiumigazgató mellett, a nagyajtai Kovács-sírkertben, nem messze az unitárius temetőrésztől. Az 1942-ben meghalt Varga Béla elkülönülő, reprezentatív sírhelyen nyugszik a Kertek területén, 28 A Gyergyaiak mellett a rokon dalnoki Árkosy, a derzsi Bartha, a szepeslőcsei Engel, a kilyéni Ferencz, a csíkszentmihályi Sándor, az alsószentmihályfalvi ’Sigmond, a vargyasi Szász, valamint a Groisz és a Wieland család tagjai vagy egy-egy tagja temetkezett ide. 29 Mivel ezt a temetőrészt mind a város lakossága, mind a szakirodalom így nevezi, ebben a kontextusban mindig a „lutheránus” jelző használandó az „evangélikus” helyett.
