Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)

2002 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Latorcai Csaba: Katolikus főpapok munkája az országgyűlés felsőházában 1927-től a Bethlen-kormány bukásáig

Latorcai Csaba: Katolikus főpapok munkája... 117 Az apaállatok kötelező vizsgálatáról szóló törvényjavaslat július 5-én, a 18. ülé­sen folytatott részletes vitájában a 8.§-hoz Igaz Béla szólt hozzá. Az előtte szóló Némethy Károlyhoz csatlakozva problémásnak tartja, hogy a nem megfelelő apaál­latok ivartalanítását csak háromszori fellebbezést követően lehet elvégezni, addig azonban eladni sem szabad őket. Mivel ez a rendelkezés a képviselőház módosítása­ként került a javaslatba, változtatni pedig nem kíván rajta, kéri Mayer János földmű­velésügyi minisztert, hogy a végrehajtási rendeletben úgy szabályozza az eljárást, hogy rendkívül szorosak legyenek a határidők.36 1927. november 25-én tartott 19. ülésen emlékezett meg a Ház Csernoch János bíboros, hercegprímás haláláról. Az elnöklő Wlassics Gyula kiemelte egyházfői és politikusi tekintélyét, és személyét az országnak a nemzetiségekkel kapcsolatos pozitív magatartási példaként említette. A napirend szerint következő, március 15- ének nemzeti ünneppé nyilvánításáról és Kossuth Lajos örök érdemeinek törvény­be iktatásáról szóló javaslatok együttes vitájában Glattfelder Gyula és Hanauer Á. István is felszólalt. Glattfelder Gyula 1848-nak a demokratikus átalakulásban játszott úttörő szerepét méltatta. Hanauer A. István szükségesnek tartotta, hogy a tárgyalt javaslaton túl törvényben emlékezzenek meg 1920. november 13-áról is, az ország szétszabdalásának napjáról. Legyen november 13-a a nemzet gyásznapja - mondta.37 Ugyanezen az ülésen szólalt fel Kolossváry Mihály és Baán Jenő az ifjú­ság védelméről szeszes italok kiszolgáltatása és szórakozó-helyek látogatása terén című törvényjavaslat általános vitájában. Kolossváry Mihály a javaslat fontosságát hangsúlyozta, és annak jövendő sikereiről beszélt. Baán Jenő a vendéglősök erkölcsi romlottságát ecsetelte indokolva a törvény szükségességét.38 1927. december 9-én, a 21. ülésen igazolta a felsőház Shvoy Lajos székesfehérvá­ri megyéspüspök mandátumát, az április 8-án elhunyt Prohászka Ottokár helyére. Ezen a napon egy főpap emelkedett szólásra. Igaz Béla az iparban, valamint némely más vállalatban foglalkoztatott gyermekek, fiatalkorúak és nők védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájában kért szót. Beszédében azt hangsúlyozta, hogy amikor Magyarország lakossága a trianoni békediktátum következtében lényegesen megfogyatkozott, kétszeres kötelesség a fiatalok védelmének biztosítása.39 A december 20-án tartott 22. ülésen felhatalmazást kapott az elnök, hogy üdvö­zölje Serédi Jusztiniánt bíborossá kreálása és érseki kinevezése alkalmából.40 Az üdvözlést az új hercegprímás megköszönte. Táviratát az 1928. január 10-én tartott 23. ülésen olvasták fel.41 Serédi január 27-én járt bemutatkozó látogatáson Wlassics Gyula elnöknél, aki ebből az alkalomból a felsőház pergamenre írt üdvözlő iratát nyújtotta át neki. Erről az elnök a soron következő ülésen tájékoztatta a felsőházat.42 Az új hercegprímást 1928. február 18-án, a 25. ülésen igazolta a felsőház.43 A március 28-i 26. ülésen Mátrai Rudolf kért szót a tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogaka­démiákra való beiratkozás szabályozásáról szóló 1920/25. törvénycikk (numerus 36 Felsőházi Napló, I. 381-382. p. A törvény 1927/25. tc.-ként került kihirdetésre. 37 Felsőházi Napló, II. 1-24. p. A törvényjavaslatok 1927/31-32. tc.-ként került kihirdetésre. 38 Felsőházi Napló, II. 1-24. p. A javaslat 1927/33. tc.-ként került kihirdetésre. 39 Felsőházi Napló, II. 52-53. p. A törvényjavaslat 1928/5. tc.-ként került kihirdetésre. 40 Felsőházi Napló, II. 61. p. 41 Felsőházi Napló, II. 65. p. 42 Felsőházi Napló, II. 91. p. 43 Felsőházi Napló, II. 93., 95. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom