Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)
2001 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Csorba Dávid: Egy eltűnt prédikáció margójára
Csorba Dávid: Egy eltűnt prédikáció margójára 91 mában szerveződik a szöveg. A Tanító Haszon kettős spirál-körét követi a hármas szervezettségű Rettentés, majd az egy egységnyi El-intés. A rövid kezdő haszonhoz képest (2,5 lap) túlméretezettnek tűnik a 10x-es nagyságú Rettentés (25 lap). Az egyébként átlagos méretű intéshez (10,5 lap) olyan ellenvetésekkel foglalkozó rész kapcsolódik, amely az eddigi homiletikai rendbe nem illeszkedik koherensen. A hasznokból „alkalmatosság szerént” emelt be a prédikációba mást és mást, ahogy azt Medgyesi definiálta. A Szentpéteri István kötetében megjelenő dialógus-sorozat azonban minden várható mértéket felülmúlt. Az „Itt elő-áll a Részeges...” kezdetű mondattal 32 db, káté formában megírt „dialógus” következik, a tanítói részek terjedelméhez képest 25x akkora méretben (62,5 lap). A töméntelen mennyiségű „Ellenvetéske” megrontása után a harmadik haszon rögvest két ámennel zárul, és 3 oldalnyi körülményekből származó és személyi jellegű argumentumok után maga a kötet is. A szerzőnk prédikáció szerkesztő eljárásaihoz Magyarországon legközelebb álló Medgyesi-féle homiletika az Indító okok és az Ellenvetések helyét ususonként jelöli ki, különös tekintettel az Intő Hasznokra, szemben a Feddő, Rettentő, stb. Hasznokra, melyeknél a megsiratandó állapot és a hasonlatosság példái dominálnak.53 Szentpéteri István a téma szerint különböző helyeken szólaltatta meg az Ellenvetéseket, az adott keretet azonban a terjedelem messze túlszárnyalta. Medgyesi homiletikája az ellenvetéseket a magyarázathoz és a hasznokhoz hozzáfűzni engedi és tanácsolja, itt csupán az El-intő Haszon tartalmazza ezt a részt, de akkor bőségesen. A feltételezett dialógusviszony vitái meghatározzák a beszédeket.54 A védekező / támadó magatartás lételeme a szerzőnek: ez a beszédmód nemcsak a Czáfoló, hanem a Feddő [Öb. I, VI), El-intő (Ht., Tp.), sőt a Tanító Hasznokban is (Ős., Öb.I, II, VI) jelen van. A Tanító Haszonban a testi okosságból származó érvek czáfolása idegen elem: Szentpéteri István hatalmas bűnlajstromokat vonultat föl a Tanításban, kategorikusan jelezve, mi tartozik a kegyes élet formáihoz és mi a vétkes cselekedet. A dialógus-szervező elemek adják meg a szövegrész alaphangnemét, az egyszerű összekötő szövegektől (rebesgeti, hánytorgattya) a szókapcsolatokon át (csellengez és haboz; tekereg s facsarog; ebelkedik; szem53 A Doce nos orare hatása mind a szerkesztésben, mind a terminus technicusok használatában kimutatható. Korabeli más homiletika szerzők (Nógrádi Mátyás, Martonfalvi, Szilágyi Tönkő) nem hatottak érzékenyen szerzőnkre. 54 „Feddi. (...) Amaz Ördög szára bordája szívókat, Tabacco helluokat, füstös Dohányo- zókat, a’ kik a’ Dohány füstinek fel-szivásában és ki-fúvásában, nagy részét a’ napnak, gyakorta az éjtszakának-is meg-égetik. Ally elő füstös Bátya, hadd fedgyem veled a’ Jehova előtt. Az Úrnak választott edénye azt mondgya, hogy...” (Ö6. 115sq)
