Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)

2001 / 1. szám - KALÁSZATOK - Benke György: Ridentem dicere verum

200 Egyháztörténeti Szemle II/1 (2001) hogy áldozat voltaképpen nincs is. Hálával kell fogadni, hogy ilyen szép harmóniában játszhatunk. Nem szeretem a disszo­náns támadásokat. Bevallom egyébként, hogy a 4. gól után, mi­kor Tokajnál Bartha úgy rálőtt, azt hittem, hogy magam is kire­pülök a pályáról. Még szerencse, hogy a kapufélfában meg tud­tam kapaszkodni. Jövőre a Transjordánia leszerződött, és ott fo­gok játszani, de azért szívem örökre Mezopotámiáé! Fiedler. Igaz, hogy kikaptunk, de győzhettünk volna. Én legalábbis éjt nappallá teszek, hogy győzzünk. Hiba a csapatban, hogy még nem ismeri az ő kategóriájukat. Baj van a munkamódszerrel és a munkatervvel is. Majd én misszionálom a csapatot. Már van is egy ifjú játékosom, akit tanítok. Egyelőre még nem nagy a gya­korlatom, mert nem régen állok a csapat tengelyében. De ígé­rem, hogy mire a csapatot teljesen széjjelrúgják, komoly előhala- dást fogok mutatni a védelemben is. Békefi, a Nyíregyházi Min­ta játékosa: Nem akarok dicsekedni, de csapatunk most kiváló rúgóformában van. Nincsen olyan helyzet, amiből egy-két gólt kapásból ne tudnánk lőni. Igaz, hogy kozmikus felelősség is ter­heli a csapatot. Nagy S.B.: Én nem csodálkozom a vereségen. Egyszerű oka az, hogy a csapat nem ismeri a szaksajtót... De majd én megismertetem velük. Péter. A nemzetközi futballélet számba jöhető összes csapatát és játékosát jól ismerem. Még ilyen mezőnyben is jónak minősítem játékosainkat. Ezzel az erő­vel bizalommal nézek jövőre az Evanstonban sorra kerülő világ- bajnoki mérkőzés elé.24 Ami Rétit illeti, durván támadott, és ki kellett állítani. (Kelt Bodroghalomban, 1953. dec. 15.) (Közli: Benke György) 24 Nagy előkészületek előzték meg az Egyházak Világtanácsának az USA-beli Evans­tonban tartott nagygyűlését. A református egyház vezetősége bizonyítani kívánta itt a szocialista országokban „maradéktalanul működő” vallásszabadságot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom