Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)

2001 / 1. szám - KALÁSZATOK - Benke György: Ridentem dicere verum

196

Egyháztörténeti Szemle 11/1 (2001)

A közönség érdeklődése főként a Transjordánia belső támadó hármasa felé fordul, aminek nemzetközi vonatkozásban is félelmes híre van. A sporttudósítók egybehangzó véleménye szerint a Bartha—Péter—Békefi belső hármas minden ellenelállást megtör és elsöpör.* 7 A Mezopotámia erre a mérkőzésre tartalékosán áll ki, mert Nagy Barnát, a kiváló képességű középfedezetet az Intertibisciana II. csapata szerződtette, míg Koncz, a technikás jobbszélső, sérülése miatt nem játszhat bizonytalan ideig.8

Pontban 2 óra 10 perckor lép a pályára a két csapat. Péter a Transjordánia és Janka a Mezopotámia csapatkapitánya üdvözli a közönséget, majd egymást, azután a választást ejtik meg. A választás aTransjordániának kedvez, így a Mezopotámia szél ellen kénytelen kezdeni. A sportszakértők véleménye szerint pedig szél ellen nem jó kezdeni.9

Ezután Fiedler a Mezopotámia középcsatára indítja el a labdát. Kiadja szélre, ahol Rózsai kapja. A bodroghalmi Szajré Egyesületnek ez a fürge szélsője viszi a labdát, majd hosszan bead középre. Ott Benke várja a labdát, és áttolja Faragónak, aki közelében tartózkodik. Faragótól elveszik, és a Transjordánia térfeléről Farkas küld felszabadító lövést. A lövést azonban Nagy S.B. balfedezet fogja, és élesen kivágja a balszélre, ahol Bárány lesben áll. Bárányt többször kell figyelmeztetni, mert a balszélen minduntalan lesre fut.10 11 A taktabáji Sokraviszem játékosa most azonban helyén van, és máris átadja a labdát Fiedlernek, aki kapásból lő. A lövést Gál, az Eszményi Egyházmegye11 kapusa biztosan fogja. Gál régi válogatott játékos, az Eszményi Egyházmegyében fejlődött ki komoly erővé. Kilövését Farkas, a Debreceni KrematóriRéti Gyula cigándi lelkipásztor, Szabó Zoltán sárospataki teológia tanár, Faragó György szerencsi lelkipásztor, Nagy Sándor Béla sátoraljaújhelyi lelkipásztor, egyházkerületi sajtóelőadó, Bede Gyula tiszakarádi lelkipásztor, Benke Kálmán zempléni esperes, Fiedler István egyházmegyei főjegyző, Bárány István békeügyi előadó, Rózsai Tivadar bodroghalmi lelkipásztor.

7 Célzás a diktatórikus egyházvezetésre.

8 A pataki teológia megszűnése után Nagy Barnát Budapesten foglalkoztatták, rövidesen ott is teológia tanár lett. Koncz Sándor nem volt hajlandó nyilatkozatot adni arról, hogy a sárospataki lokálpatriotizmus a „titoizmussal” rokon, ezért helyzete még bizonytalannak számított.

9 Utalás a „politikai széljárásra”, melybe beállt a debreceni „csapat”.

10 Bárány István közismerten baloldali, úgynevezett „békepap” volt. Péter János és Bartha Tibor után a „szocialista állam” harmadik kitüntetettje a református lelké- szi karban.

11 Utalás a Nyírségi Egyházmegyére, melyből Békefi esperes minta-egyházmegyét kívánt faragni, ahol a lelkészek „engedelmesen járnak az ige időszerű üzenete felismerésének útján”.