Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)

2001 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Fekete Csaba: Fundata est in 1537?

64

Egyháztörténeti Szemle II/1 (2001)

emlegetése nem éppen gyakori a hazai irodalomban. Ez az Olmützből származó morvaországi német diák előbb tanítványa volt Bisterfeld- nek, majd a gyulafehérvári kollégium első rektoraként működött Apáczai Csere János idejében.8 9 Széplaki, honnan honnan nem, de valamiképpen tudott róla. Váraddal kapcsolatos megjegyzése szintén föltűnik. A bihari főnemes család legnevesebb, papi rendbe lépett, de valójában katonáskodó, Mohácsnál is vitézkedő sarja Cibak Imre Kolozsmo- nostor apátságát kapta meg 1526-ban, majd Budáról János király az ő seregének védelmében vonult Váradra 1530-ban, de hogy aztán meg- öletése (1534) előtt két esztendővel hogyan járult hozzá Várad iskolájának fundálásához, azt mi sem tudhatjuk jobban, mint Széplaki Pál. Gyulafehérvár akadémiájának terve Apáczai miatt sokkal ismeretesebb.

A kéziratos kötet 1737—1742-ben keletkezett, bizonnyal Sárospatakon. Jegyzetek, kivonatok, s beszédmásolatok gyűjteménye. Az első levél alján találjuk ezt: „Descripta per me Paulum T. Széplaki, Anno multum lugubri et contagioso 1740. ’*3

Az 1739—1741 években országos pestisvész dühöngött. Debrecenben ekkor kezdte meg Maróthi György egy maga házánál szerezett hármóniás éneklő körben megismertetni néhány választott diákját a Goudimel-féle többszólamú zsoltározással. (Ezt a kezdeményezést speciálkollégium-féle, prealectio privata gyanánt, és nem a collatio keretei között, legkevésbé diákegyesület alapításaként értelmezhetjük.) A protestáns iskolák működésére sokban hatott a pusztító járvány, a tömeges temetési szolgálatok, a peregrinálás korlátozása, és helyenként az iskolai oktatás szüneteltetése miatt.10 11 Természetesen a szorgalmas diákok tanulmányaik kiegészítésére is felhasználták az időt, Széplaki is így tett.

A kötet egyik imádsága végére ezt jegyezte: Descripta per me Paulum Széplaki Anno 1741. die 8. Januarii, recitabitur ab Humanissimo Domino Paulo Szilágyi in Schola RSzombatiensi eodem mense.11 Ebből

8 HEREPEI JÁNOS: Crispinus János és Apáczai fehérvári mestertársai. In: Adattár 17. századi szellemi mozgalmaink történetéhez. Apáczai és kortársai. Bp.—Szeged, 1966. 531-535. p.

9 Hibás átkötés miatt, amely az 1950-es években készült, rossz helyre soroltak több kiszakadt lapot, ezért az idézet ma a [6.] levélen van. Ha volt a gyűjtelékes kötetnek közös címlapja, az is odaveszett. — Széplakinak egyébiránt 14 kötetnyi prédikációja volt, hiányosan megmaradt sorozatát szintén a Kollégiumi Nagykönyvtár őrzi, a szerző azonos nevű fiának ajándékaként, aki az első önálló jogi tanszéken működött.

10 Ld. részletezve: TÓTH BÉLA: Maróthi György az 1739—42. évi debreceni pestisről. In: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1972. Debrecen, 1974.; UŐ: Maróthi György. Debrecen, 1994. 202—203. p. (további irodalommal).

11 f. [95a],