Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)

2001 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kiss Gergely: A somogyvári bencés apátság alapítása és francia kapcsolatai

Kiss Gergely: A somogyvári bencés apátság 59 esküt tett a győri püspök, a pécsváradi és a bakonybéli apátok előtt, ar­ra, hogy a Somogyvár és Pannonhalma között korábban létrejött egyezséget megtartják.64 65 Talán 1224-ből származik a konvent első hite­leshelyi oklevele, amelyben Sebestyén apát mellett Antal custos és Bá­lint cantor neve bukkan elő.66 Ez az év egyúttal korszakhatárt is jelöl­het, hiszen, miként arra Sörös Pongrác rámutatott, a hiteleshelyi tevé­kenység valószínűleg megkövetelte a köznyelv ismeretét. Ezt a felada­tot pedig egy tisztán franciákból álló konvent nehezen tejesíthette vol­na.66 Egyébként az oklevélben felbukkanó nevek is ezt támogatják: egyik sem kizárólagosan franciás jellegű. Ennek ellenére Fügedi Erik egészen az 1250-es évekig kitolta a franciás jelleg időhatárát, azzal ér­velve, hogy a hiteleshelyi tevékenység szabályozása csak 1230-tól való­sult meg, s az oklevél dátuma (1224) sem lehet helyes, illetve Albericus későbbi megjegyzése, 1250 körül még mint élő szabályt állapítja meg a somogyvári konvent franciákból történő összeállítását.67 Sörösnek igaza lehet abban, hogy a hiteleshelyi tevékenység megkö­vetelte a környező társadalom köznyelvének ismeretét. Ez ugyanakkor önmagában nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a konvent tagjai kö­zött — amelynek számáról sajnos nincsenek adataink — továbbra is le­gyenek franciák. A megvizsgált oklevelek alapján, már ahol egyáltalán nevek is előfordulnak, az 1230-as évektől már csak szórványosan for­dulnak elő franciák. Biztosat természetesen nem lehet tudni, hiszen egy-két elszórt névadat aligha utal a konvent pontos összetételére. 1251-ben a somogyvári konvent bizonyságlevelében még feltűnik Bal­duin cantor,68 aki vélhetően azonos az 1254-ben felbukkanó Balduin éneklő szerzetessel.69 A további névadatok tanúsága szerint, zömmel az 1270-es évek végéről van szó, a franciák eltűntek a konvent tisztvise­lői közül. Egyetlen adat támogathatja, igaz csak szerény mértékben, a francia kapcsolat, illetve a francia szerzetesek további jelenlétét gyá- molító elméletet. IV. Kelemen 1266. évi bullájáról van szó, amely, mint a korábbiak, újra megerősítették az anyakolostor birtokait, joga­it. Ebben az oklevélben továbbra is megmaradt első helyen a somogy­vári fiókapátság.70 Az persze igaz, hogy ettől még az eleinte többségé­64 PRT I. 632., 632-633. p. 65 IPOLYI ARNOLD - NAGY IMRE - VÉGHELY DEZSŐ (szerk.): Codex diplomaticus patri­us. Hazai okmánytár. VII. köt. Bp., 1876. 11. p. Dátuma bizonytalan, hiszen csak 1390-es átirata ismert. 66 PRT XII/B. 152-153. p. 67 FÜGEDI, 1992. 58-59. p. 68 WENZEL GUSZTÁV (szerk.): Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. Árpádko­ri új okmánytár. VII. köt. Bp., 1870. 376—377. p. 69 PRT XII/B. 153. p. 70 GOIFFON, 1882. 178-180. p. (nr. CXXXVIII.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom