Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)
2001 / 2. szám - KALÁSZATOK - Bubnó Hedvig: Az egyház szerepe a 18-19. századi társadalmi modernizációban a Pannon-térségben
Ismertetés 135 sabb területeire („népi vallásosság, oktatás és szociális gondozás”)- A második, vagyis ez évi ciklusban, mely az említett témakörben a 18—19. századi változásokat volt hivatott feltárni, a figyelem a felvilágosult abszolutizmus és a 19. századi polgárosodás következtében megváltozott szerepkörbe kerülő egyház vizsgálatára összpontosult. A 18—19. században a felvilágosodás, majd az annak pozitív örökségét továbbfejlesztő liberalizmus hatására olyan alapvető változások indultak meg (18. század), majd bontakoztak ki (19. század) a társadalom, gazdaság, politika, kultúra, állam szinte valamennyi szférájában, melyek napjainkig kisugároznak. Az új tendenciák hatása alól az egyház sem vonhatta ki magát, a körülmények megkövetelték, hogy maga is megfogalmazza viszonyát az említett változásokhoz, meghatározza helyét és szerepét a formálódó új világban, ami, többek között saját belső viszonyainak újragondolását is napirendre tűzte. A vázolt folyamatok szinte megkövetelték az egyház új, mégpedig kétirányú öndefinícióját: viszonyát egyrészt egyetemes környezetéhez, másrészt saját belső rendjéhez. A konferencia tulajdonképpen az említett részkérdéseket fogalmazta meg, és egyben a választ is megadta arra, hogy a végbemenő változások mit jelentenek magában a térségben, hogyan illeszkednek a nagyobb egységek fejlődésébe, és esetleg milyen összeurópai kisugárzással rendelkeznek. Vagyis az összkonferencia, az elhangzott előadások és azok összegzésének rész-egész illeszkedése révén, egy olyan földrajzilag és történetileg tagolt koordinátatengely mentén helyezhető el, melynek meghatározott pontjait a hely, régió, tartomány, királyság, Kö- zép-Európa, és „Ósszeurópa" képezik. A kőszegi rendezvény Kamper Lajos grafikusművész kiállítás megnyitójával vette kezdetét, majd a hivatalos köszöntők után Csorba László „Szabad egyházak szabad államban?” című bevezető előadásából átfogó képet kaphattunk annak a hatalomnak egyházpolitikájáról, mely korszakunkban a Pannon-térséget politikai határaival is egybekapcsolta. Címválasztását — amelyet egy a 19. századi anekdota-irodalomból származó Cavour idézetből merített — azzal indokolta, hogy véleménye szerint a nagy államférfinak tulajdonított kijelentés frappánsan összegzi azokat a szempontokat, amelyekkel a Habsburg Monarchia valamennyi államának szembesülnie kellett a 18—19. századi polgári átalakulás folyamán. E megközelítés legfőbb elérendő célként harmonikus kapcsolat kialakítását jelölte meg a kereszténység értékrendje és az emberi jogokra alapozott liberális társadalomelmélet között. A magyar összefüggésekre áttérve, részletesen rekonstruálta azt a folyamatot, melynek során a középkor óta folyamatosan kulcspozícióban lévő katolikus egyház a 18. század végétől fokozatosan kiszorul a politiká-
