Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)

2001 / 2. szám - KALÁSZATOK - Csíky Balázs - Mózessy Gergely: Rendi hagyomány és modernitás konfliktusa - diktatúrák szorításában

126

Egyháztörténeti Szemle 11/2 (2001)

ipariskolát, tanítóképzőt és internátust egyaránt fenntartottak a nővérek; továbbra is résztvettek a kórházi ellátásban, és megtelepedtek az egyházmegye más településein is (Alcsút, Fehérvárcsurgó, Martonvá- sár, Törökbálint).19

Az iskolák államosítása gyökeresen megváltoztatta a viszonyokat 1948 nyarán. Mint ismert, Mindszenty József prímás 5001/1948. számú körrendeletével határozottan megtiltotta, hogy egyházi személyek az államosított tanintézetekben munkát vállaljanak.20 Hasonló helyzet alakult ki a kórházakban is. Nemcsak munkakörüket, hanem megélhetési forrásukat is elveszítették a döntéssel az irgalmasnővérek. Shvoy Lajos püspök ezért szorgalmazta papjainál, hogy különböző egyház- községi feladatokra lehetőség szerint alkalmazzanak szerzetesnőket. Október végére négy községben (Cecén, Sárbogárdon, Sárosdon és Seregélyesen) három-három, összesen tehát tizenkét nővérnek sikerült helyet találni, egy további nővér pedig Gárdonyban plébános-testvére mellett lett házvezetőnő. A magyarországi tartományfőnöknő minden helyet személyesen meglátogatott és tárgyalt a biztosítható feltételekről a plébánosokkal, ám az általános bizonytalanság miatt november elejéig a szóbeli megállapodások írásos, szerződésbeli rögzítésére nem került sor. Sok helyen úgy érezték a lelkipásztorok, hogy a díjazásra szánt javadalmi földek könnyen az államosítás sorsára juthatnak...21

Cecére Tétény Gyula lelkész hívta meg a nővéreket 1948 nyarán. Eredetileg egyiküket kántorként és irodai jegyzőként, másikukat sekrestyésként kívánta névlegesen alkalmazni — hiszen ezen munkakörökhöz konkrét javadalom párosult —, a harmadik társuk pedig kony- hásnővér lett volna. Az ekkoriban szerveződő, ám még betöltetlen káp- láni állás javadalmát is a nővéreknek kívánta juttatni a lelkész. A hely azért is volt különösen alkalmas nővérek befogadására, mivel az egyházközségi házban megfelelő szállást lehetett számukra biztosítani. Augusztusban azonban úgy tűnt, fordulat következik be. Tétény Gyula szüntelen unszolására a püspök beleegyezett abba, hogy papja egy esztendőre Amerikába mehessen pasztorációs munkát végezni. A lelkészség átadása gyorsan megtörtént, az útlevél azonban sokáig késett.22 így utódjának, Varga Jánosnak beilleszkedését is megkönnyítetr te Tétény Gyula, aki csak télen távozhatott az országból. Haza se tért többet.

19 Magyar Katolikus Almanach. Bp., 1929. 292. p.

20 GERGELY Jenő: A katolikus egyház Magyarországon, 1944—1971. Bp., 1985. 70. p.

21 Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár (továbbiakban SzfvPL) No.7367A - 2840/1948.

22 SzfvPL No.4575A - 2125 és 3239/1948.