Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)
2001 / 2. szám - FORRÁSKÖZLÉS - Nagy Kornél: II. Aristakes kat’olikos enciklikája 1475-ből
106 Nagy Kornél: II. Aristakes kat’olikos enciklikája 1475-ből erewani Irodalomtörténeti Múzeum irattárában találtak meg — a legkorábbit 1676-ban adták ki Lazar Dzahkec’i kat’olikos parancsára Edzmiacinban. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy jelen esetben az egyházfő neve és a dokumentum keltezése hibás, mivel Lazar kat’olikos 1737—51 között irányította az örmény egyházat. Végül cikkében Sahaziz egy 15 egyházfői körlevélből álló listát ad meg, amelyek közül a legkorábbi 1793 május 19-re, a legutóbbi pedig 1909 Szeptember 24-re datálódik.2 Ezekből pedig az derül ki, hogy feltehetően II. Aristakes kat’olikos 1475-re datált körlevelét, a legkorábbi eredeti formájában fennmaradt dokumentumnak kell tekintenünk. A körlevelet elsősorban az örmény egyház előjáróinak címezték: „Keli városának Xlpas kolostorában lévő Surb Karapet [Keresztelő Szent János] egyháznak, valamint püspökségének”. A püspökséget magába foglaló közösségeket pontosan meghatározták az oklevélben szereplő helységek felsorolásával. Keli városa (későbbi forrásokban Kli) ugyanazon nevű tartománynak volt adminisztratív központja. A 13. századig Xorjiwn vagy Xorjean néven ismertek és egyike volt a történelemből jól ismert Negyedik Örményország ( Corrord Hayk’) tartományainak. A megnevezett országrész az Aracani folyó egyik mellékfolyójának völgyében helyezkedik el. Xorjiwnt a későbbiek során két részre osztották föl: Veri Kli-re (felső Kli), illetve Vari Kli-re (alsó Kli). A 20. század elején a tartományról azt tartották, hogy 206 faluból áll, amelyek közül 50-et kizárólag örmények laktak.3 Xlpas kolostora és Keli városa a 15. század folyamán úgy jelent meg, mint virágzó település, azonban furcsamód más forrásokban nem találunk róla semmilyen utalást, sem a 15. század előtt, sem utána. Mindazonáltal négy ismert korabeli kolofonból kettőt (mindegyik az Evangéliumból készült másolat) kutatásaink szerint a nevezett kolostor scriptoriumában készítettek, egy bizonyos Onop’rios szerzetes kézírásával 1442-ben. A kolofon első kézirata megállapítja: „Eme szent Evangélium megíratott Xorjiwn tartományban, amelyet neveznek Kelinek is, a Xlpasnak mondott kolostorban, Surb Karapet [Keresztelő Szent János] egyházának illetve más ott található szentegyházak védőszentsége alatt, a legbűnösebb, leghitványabb, legméltatlanabb Onop’rios szerzetes által. Kérlek titeket, hogy emlékezzetek meg kolostorunk apátjára, a feletettek álló Melk’iset’re és Petros perjelre, s mind azon tiszteletreméltó papokra, kik összegyülekeztek vala neve2 Sahaziz, 1947. 27-28. p. 3 A tartományról vonatkozóan bővebb információt közöl EP'RIKEAN, S.: Bnasxar- hik Bar’aran Vol. II. Venetik, 1907. (Természet földrajzi szótár.) 355—363. p.; DARBINEAN, M.: „Xorjean”. In: Haykakan Sovetakan Hanragitaran. Vol. V. Ere- wan, 1979. (Szovjet-örmény Enciklopédia) 90. p.
