Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)
2001 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Sarnyai Csaba Máté - Lakatos Andor: Megjegyzések egy készülő forráskiadvány margójára
Sarnyai—Lakatos: Megjegyzések egy készülő forráskiadvány margójára 101 tűvel, hanem aláhúzottan tesszük közzé az írott és nyomtatott dokumentumokban egyaránt. Célunk ezzel is az eredeti íráskép tükrözése. Az egyes iratok irattani meghatározásánál a könnyebb átláthatóság miatt kiírtuk a megfelelő irattani terminust (pl. tisztázat, fogalmazvány) és nem a hivatkozott szabályzatban jelzett25 nyomtatott nagy betűket (pl. A: tisztázat, B: fogalmazvány) használtuk. Az iratban a keltezést az eredeti formájában közöljük, a megelőző bevezető magyarázatban — felcserélve a Bendánál szereplő sorrendet26 — elsőként a helyet tüntetjük fel, ezt követi vesszővel elválasztva az év arab számmal, a hónap betűvel a nap ugyancsak arab számmal kiírva (pl. Szabadka, 1849. február 18.). Ezzel a ma használatos dátumjelzés szerinti renddel a könnyebb áttekinthetőséget kívántuk szolgálni. A nem a Ger- gely-naptár alapján írt dátumokat, és az ünnepek szerinti keltezéseket a forrásokban ugyancsak eredeti alakjukban hagytuk, és szintén a bevezetőben oldottuk fel (pl. 1848. V. Pius napján május 1.) A keltezés helyének megnevezését a kútfőkben az ott olvasható nyelvei formában adtuk. Ez érvényes akkor is, ha a magyar helynév időközben megváltozott, vagy jelzővel bővült (pl. Almás = Bácsalmás), azaz a forrásban az irat keltezésekor élő névalakot írtuk. A jegyzetelésnél szintén az olvashatóság és az érthetőség volt a célunk. Ennek következtében a fogalmazványok esetében csak az érdemi, gondolati újdonságot jelentő javításokat jelöltük. Ez az oka annak is, hogy nem közöljük a jegyzetekben valamennyi említett személynek (pl. egy közösen írott levél számos aláírójának) az életrajzát, csak a fontosabb szereplőknek, levélíróknak, illetve címzetteknek a pályáját foglaljuk össze röviden a kötet-záró névtárban. A ma már nem, vagy más értelemben, illetve alakban használt szavakat és az idegen kifejezéseket, valamint a rövidítéseket értelemszerűen dokumentumonként magyarázzuk, vagy feloldjuk. A szövegkritikai és a tárgyi jegyzeteket — ellentétben a Benda-féle szabályzattal27 — nem különítettük el oly módon, hogy az előbbieket latin kis betűkkel jeleztük volna, hanem a kettőt egybe véve folyamatosan növekvő arab számokkal jelöltük, mivel a források között van, amelyik olyan lapalji jegyzeteket tartalmaz, amelyeket már eredetileg is latin kis betűkkel jelöltek. Az így egységesített két jegyzetfajtát a főszöveggel azonos típusú, de kisebb méretű betűvel közöltük. A jegyzetek mindig a vonatkozó lap alján, nem a forrásdokumentum végén, helyezkednek el, és a nyomtatásban számozásuk nem laponként és — szemben Benda Kálmán regulájával28 — nem 25 BENDA, 1974. 451. p. 26 BENDA, 1974. 450. p. 27 BENDA, 1974. 454. p. 28 BENDA, 1974. 454. p.
