Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)
2001 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Sarnyai Csaba Máté - Lakatos Andor: Megjegyzések egy készülő forráskiadvány margójára
Egyháztörténeti Szemle 11/2 (2001) 95 anyaga.5 Ide helyezték el az 1848—49-es eseményekben érintett, akár fegyvert fogó, akár tábori lelkészi szolgálatot vállaló, esetleg más okból a császári katonák által letartóztatott lelkészek tisztázó eljárásainak aktáit. Az általában 1850 tavaszán, a főegyházmegyei szentszék előtt zajló igazoló eljárások során számos levelet, dokumentumot begyűjtötték, melyek beszédes tanúi lehetnek annak, hogyan élték át az egyes klerikusok a fegyverfogás időszakát, milyen módon fogadták az események utólagos megítélését, egyházi elöljáróik feddését, és miként alakult sorsuk a későbbiekben. A közölt dokumentumok ezen felül értékes adalékot jelenthetnek az 1849 utáni „megtorlás” értelmezéséhez (nem véletlen az idézőjel, hiszen kérdéses, hogy milyen esetekben lehet megalapozott a kifejezés használata). Az iratok segítségével szempontokat kapunk a szentszéki tisztázó eljárások szerepének megítéléséhez, az egyházi intézményrendszer, illetve az elöljárók viselkedésének értékeléséhez. Válogatott forrásokról lévén szó, természetes kötelességünk volt a válogatás céljának és szempontjainak rögzítése. Elsőként azt kell megjegyeznünk, hogy véleményünk szerint az 1848/49-es korszak egyház- történetének jobb megismerése céljából minden, a téma szemszögéből releváns dokumentum teljes, válogatás nélküli kiadásának lett volna igazi értéke. A teljesség elméleti igénye azonban pillanatnyilag még a legjobb szándékkal sem volt átvihető a gyakorlatba. Maga az érseki levéltár is évek óta folyamatos rendezés alatt áll, és nem túlzás azt állítani, hogy szinte a kötet megjelenésének napjáig, sőt azután is újabb és újabb, a kiadvány témájához tartozó anyag bukkanhat fel. Az is természetes, hogy léteznek bizonyos terjedelmi korlátok, és tekintettel kellett lennünk a kiadóra, pontosabban azon könyvsorozat (Kalocsai főegyházmegyei gyűjtemények kiadványai) jellegzetességeire, amelynek részeként a forráskiadvány megjelenhet. Ennek fontos célja ugyanis a szélesebb olvasó közönség elérése. Válogatásunk azt a célt kívánja szolgálni, hogy a közlésre bocsátott forrásokkal lehetőleg ezt a sokoldalú — szinte kimeríthetetlen — történeti korszakot egy egyházmegye archívumának idevonatkozó anyagán keresztül igyekezzünk bemutatni, a (nem csupán szakmai) közönségnek. Véleményünk szerint ezt a célt nem elsősorban egy az országos és helyi események összességét — illetve azoknak az áttekintett anyagban való minden megjelenését — tárgyalni kívánó forráskiadvánnyal lehetett elérni, hanem sokkal inkább az alábbiakban ismertetett válogatási szempontokat követő szelekcióval. 5 KÉL. I. l.c. (= Érseki Hivatal iratai. „Perszonális” iratok)
