Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)

2001 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Csepregi Zoltán: A reformáció kezdetei Brandenburgi György gyulai és vajdahunyadi uradalmaiban, 1520-1530

Csepregi Zoltán: A reformáció kezdetei Brandenburgi uradalmaiban 43

szavát.”31 Stoltz csak annyiban kommentálta leveleiben az ügyet, hogy kérte urát, ne adjon hitelt rágalmazóinak és az eretnekség vádjának.32 András deák vádaskodó és mentegetőző levelei további tanulsággal is szolgálnak: tisztában van vele, hogy az őrgróf inkább hallgat Stoltzra, mint őrá, ezért meg sem próbálja leeretnekezni riválisát. A püspöki vizsgálat során tett vallomása arra enged következtetni, hogy nem azért kerüli ezt a tromfot, mert ő is osztja a sziléziai nemes nézeteit, hanem mert urát Stoltz elvbarátjának tekinti.

Kétségtelen, hogy Stoltz számára védelmet jelentett Brandenburgi György lutheránus híre, de még mindig nem világos, miért tartott ki a földesúr sokakkal konfrontálódó tisztje mellett. Nem hiszem, hogy missziós szándékból. Zoványi sem számol azzal, hogy Stoltz nézetei követőkre találtak volna itt.33 Az őrgróf ugyan Frankföldön és Sziléziában is követr kezetesen evangélikus helytartókat alkalmazott, ott azonban ez tudatos eleme volt az egyházi javak szekularizációjának, Magyarországon ilyen szándékot nem feltételezhetünk. Az elszámolások alapján az a benyomásom, hogy Stoltz megpróbálta magasabbra srófolni ura bevételeit, s ez is hozzájárult hunyadi népszerűtlenségéhez és ura bizalmához. Politikailag is megbízhatóbbnak tűnt, mint az erdélyiek, akik bármikor átallhattak Szapolyai oldalára (ezt meg is tették a gyulai várnagyok 1530-ban). Gyulára is Jágerndorfban toborzott őrséget küldött az őrgróf, mely nemcsak olcsóbb volt a hazainál,34 hanem kifejezetten veszélyes volt számára az ellenséggel való összejátszás. A vár feladásakor a jágerndorfi Jacob Tischler (magister Jachel de Camovia) mind az ostromló Cibak Imrével, mind az áruló Sadobrics Péter és Simay Mátyás várnagyokkal igazoltatja ura iránti hűségét.35 György egyetlen Stoltznak írott levelében sem találunk elmarasztalást, annál inkább a Szentimreihez címzettekben, s ez a módszer be is vált. Paradox módon addig volt csak a gyűlölt eretnek biztonságban, míg fő ellenlábasa, a magyar várnagy élt. Mihelyt András deák meghalt, a várbeli emberek Stoltzot nyomban agyonverték.36 Két korábbi kérdésemre visszatérve megállapítható: Stoltz György reformátori meggyőződése nemcsak rágalom, hanem dokumentálható tény, Brandenburgi György azonban nem ezért, hanem másokkal szembeni bizalmat lanságból tartotta meg állásában sokat szidott tisztjét.

31 BL 1227:5v.

32 Hunyad, 1527. november 5. BL 1225:1.

33 ZOVÁNYI, 1922. 84. p.

34 BL 1127:40, közli: VERESS, 1938. 146k (nr. 167.)

35 BL 1036:22, 29, 32, 34—35, két pontatlan regeszta: VERESS, 1938. 157. p. (nr. 194.); 159. (nr. 197.)

36 Armbruster Mátyás szebeni bíró Brandenburgi Györgynek. Szeben, 1530. augusztus 5. BL 1043:8. Közli: PATAKI, 1973. 242k (nr. 91.)