Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)
2001 / 2. szám - TANULMÁNY - Sárai Szabó Katalin: Nőkép a református sajtó tükrében, 1867-1918
16 Egyháztörténeti Szemle 11/2 (2001) szőr 1892-ben Vikár Béla és köre, az Elet c. folyóirat köré tömörült haladó értelmiségi csoport kezdeményezte leánygimnázium felállítását, de a terv egy időre elhalt. Végül hosszú viták után az ONE első leány- gimnáziuma 1896-tól ideiglenesen egy évre, majd 1901-től hosszabb időre nyilvánossági jogot kapott, az első érettségi vizsgára 1900-ban került sor.24 Ezek voltak a leányoktatás kibontakozásának legfontosabb csomópontjai, melyek az egyház és az egyházi sajtó figyelmét a református leányoktatás problémájára irányították. A folyamatból kitűnik, hogy a törekvés iránya mindenképpen a nők mind szélesebb hivatalviselése és társadalmi szerepvállalása volt. A következőkben a cikkek alapján azt vizsgálom, miképpen követte, ill. próbált alkalmazkodni az egyházi közvélemény a folyamatosan változó társadalmi elvárásokhoz. A nőkérdéssel kapcsolatos írások között túlsúlyban vannak a nőneveléssel, leányoktatással kapcsolatos írások, egyrészt a református leányiskolákról szóló tudósítások, a leánynevelés fontosságát tárgyaló értekezések és a leánynevelés iránt megnyilatkozó közöny ostorozását tárgyaló cikkek. A vizsgált időszakot megelőzően a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap hasábjain már az 1840-es évektől találunk a nők művelődéshez való jogát és a korszakban fő problémának tartott külföldi nevelőnők kérdését felvető írásokat. Megfogalmazódott a jövendő nemzedék, a jövendő hazafiak felelős nevelése, amire az idegen nevelőnők szárnyai alól, ill. a különféle leányintézetekből — ahol csak mellékes ismereteket oktatnak — kikerült lányok nem voltak képesek. A folyóiratban 1844-ben megjelent egy fölhívás a magyar nevelőnők képzésére,25 majd 1858-ban örömmel üdvözölték Karacs Teréz miskolci, első református leánynöveldéjét. Az intézet nevelési céljának tekintették, hogy az intézetből kikerülő leány jó feleséggé, anyává, honleánnyá és az egyház buzgó hívévé váljon.26 Dóczi Gedeon, későbbi leányiskola igazgató, a nőnevelés ügyét az egyház fontos kérdései között tartotta számon. „A nőnem gondos nevelése nem kevésbé fontos, mint a finemé. Legjobb tapintattal szervezett fiiskoláink csak félig fogják eszközölni a célt — az általános előhaladást — mindaddig, míg kellő tapintatossággal és közös felügyelet alatt álló magasb nőis24 Felhasznált irodalom: MÜLLER, 2000.; KORNIS GYULA: A régi magyar nőmozgalom és leánynevelés. In: Budapesti Szemle, 1927. 57—94. p.; NAGYNÉ SZEGVÁRI KATALIN: A nők művelődési jogáért folytatott harc hazánkban (1777—1918). Bp., 1969.; OROSZ LAJOS: A magyar nőnevelés úttörői. Bp., 1962.; SCHWARTZ ETEL: Nőnevelés és oktatás a XIX. században Magyarországon. Debrecen, 1938. 25 Terv és fölhívás egy magyar nőnevelőnéket képező intézet felállítására. In: PEIL, 1844. május 11. 454. p. 26 DÓCZY GEDEON: A tiszáninneni helv. hitv. egyh.-kerület Miskolcon székelő főleánynöveldjének alapvonalaiban! rövid ismertetése. In: PEIL, 1859. december 13. 1313. p.
