Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)
2001 / 1. szám - TANULMÁNY - Velladics Márta: A szerzetes rendházak felszámolása II. József korában
Velladics Márta: A szerzetes rendházak felszámolása 21 A felszámolást követő ügyintézés Ebben az utolsó rövid részben azoknak az ügyeknek a menetére és az ezekkel összefüggő ügyosztályokra, levéltári állagokra szeretnék kitérni, melyekkel doktori disszertációm kapcsán foglalkoztam. Amint láthattuk, a feloszlatással járó teendőket a Kamara és a Helytartótanács együttesen végezte. Az 1782. február 4-én kiadott dekrétum 9. pontja alapján egy közös bizottságot állítottak fel az ügyek intézésére, melynek elnökévé a Kamara elnökét nevezték ki. A Helytartótanácsot két tanácsos képviselte. Tehát a bizottság az abolíció előkészítésében, végrehajtásában és az azt követő különböző döntésekben egyaránt részt vett, egyszóval koordinálta a Helytartótanács és a Kamara együttműködését.40 Az 1786-ban kiadott instrukció 54. pontja értelmében a helyszíni eljárást követő két héten belül nyújtották be a biztosok az elkészített táblázatokat és jelentésüket. Ezek alapján a Helytartótanácsi Számvevőség kimutatást készített a rendházak vagyoni helyzetéről („Vermögensstand”), melyet megtárgyalásra továbbküldött az 1782-ben alakult, s a Helytartótanács felügyelete alatt működő Egyházi Bizottságnak. Az itt megtárgyalt anyag, a bizottság ülésének jegyzőkönyvével együtt41 a Magyar Kamarához került felterjesztésre, mely azt, a Kancellária útján, továbbította az Udvari Számvevőséghez. Az Udvari Számvevőség megtette megjegyzéseit és észrevételeit, majd a fenti úton visszajuttatta az aktát a Helytartótanácsi Számvevőséghez. Itt korrigálták a hibákat, válaszoltak a feltett kérdésekre, s az akta a már ismert módon ismét visszajutott az Udvari Számvevőséghez. Ha a Számvevőség elégedett volt a válasszal, a rendház felszámolása véget ért, az ügyek — birtokigazgatás, szerzetesi nyugdíjak, épületek, berendezési tárgyak kezelése — további intézését a Helytartótanács és a Kamara különböző ügyosztályai vették át.42 A megszűnt rendházak vagyoni és pénzgazdálkodási teendőit a Kamara, pontosabban annak Egyházi és vallásalapi ügyek osztálya (Fundationa- lia, ecclesiastica et primatialia) intézte.43 Az ügyosztály a hatáskörébe került birtokokat a kincstári birtokok mintájára igazgatta. A két hivatal — Helytartótanács és Magyar Kamara — egyesülése után (1785) ezeket az 40 NAGY ISTVÁN - F. KISS ERZSÉBET: A Magyar Kamara és egyéb kincstári szervek. Bp., 1995. (továbbiakban: NAGY - F.KISS, 1995.) 209. p. 41 A jegyzőkönyveket Id.: MOL. C 70. (= Helytartótanácsi Levéltár. Protocolla commissionis ecclesiasticae.); ill. EPL. Acta commissionis ecclesiasticae. A bizottság működése ld.: FELHŐ IBOLYA - VÖRÖS ANTAL: A Helytartótanácsi Levéltár. Bp., 1961. (továbbiakban: FELHŐ - VÖRÖS, 1961.) 284—288. p. 42 Részletesen ld.: FELHŐ-VÖRÖS 1961. 439-441. 43 NAGY - F.KISS, 1995. 207-210. p.
