Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)
2001 / 1. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Csohány János: Kilencven éve alakult az Országos Református Lelkészegyesület
138 Egyháztörténeti Szemle II/1 (2001) anyagi erejét visszanyerte. A Baltazár-alap a megmaradt pénzből ösztöndíjakat, segélyeket biztosított a Kollégiumnak, közép és főiskolai, egyetemi tagozatoknak, de az RMLE-nek is jutott. (1924-ben második gyűjtőutat tett Amerikában Baltazár Dezső. Annak hoza- déka is gyarapította az említett alapot.)11 7. Több más szociális intézkedés történt lelkészözvegyek, árvák, nyugdíjas lelkészek érdekében. A Kálvineum ügyeiről ebben az évben is, mint minden közgyűlésen részletesen beszámoltak. 1922- ben még a Hajdúböszörményi Fiúkálvineumról terjesztettek elő jelentést. Abban az évben nyílt meg a Leánykálvineum Nyíregyházán. Érdekes módon arról egy szó sem esett. Éves működéséről valóban nem lehetett beszámolni. Ünnepélyes megnyitásáról pedig bőven értesült a tagság, azt nem tartották érdemesnek a közgyűlésen elővenni.11 12 A lelkészegyesület helyeselte az országos földosztást, de a Nagyatádi-féle földreformnak nevezettet kevesellte. Sokkal több föld kiosztását szorgalmazta akkor és a következő években egészen 1944-ig. A hitbizományi birtokok felszámolását követelte ismételten. Az 1934. október 6-i ORLE határozattal az Egyetemes Konventen keresztül fordult a kormányhoz földreformot és állami telepítési akciót sürgetve. A Sze- retetszövetség révén maga kezdett nagycsaládos, ill. nőtlen földnélküli földműveseket, vagy törpebirtokosokat olyan nagyságú birtokokra telepíteni egykés, vagy nemzetiségiek lakta vidékekre, amilyenekből egy nagy család is meg tudott élni. A kormány ezen ösztönzések elől nem tudott kitérni és a 30-as évek közepétől telepítési akciót folytatott 1944-ig. Az ORLE javasolta, hogy a református egyházi birtokokat kis- bérlőknek adják ki, azért, hogy azok megélhetését biztosítsák még akkor is, ha kevesebb jövedelemre lehetett számítani tőlük és bizonytalanabb volt e jövedelem, mint a nagybérlők által fizetett bérlet.13 1925-ben Kecskeméten tartotta évi kongresszusát az akkor már ismét régi nevén szereplő ORLE. Ünnepélyesen elfogadta és hivatalos reformprogramjává tett az 1918-ban szerkesztett, kinyomtatott, de a vörös uralom alatt lefoglalt és megsemmisített tervezetet. 1925-ben újra kinyomatták és szétküldték azt. Részletes indoklással sok helyen, másutt már csupán vázlatosan, de a történelemben először református programot adtak az állami ad11 LE, 1922. december 9. 245—258. p.; Baltazár amerikai gyűjtőútjairól ld. 3. jegyzetből TARJÁN G. GÁBOR tanulmányát és CSOHÁNY JÁNOS: Baltazár Dezső és az emigráció c. előadást. Bő tudósítások a LE megfelelő évfolyamaiban. 12 LE, 1922. december 9. 245—258. p. 13 Uo. és a következő évek ORLE kongresszusainak jegyzőkönyveiben visszatérő téma a földreform.; SAE, 5. 286—288. p.
