Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)
2001 / 1. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Csohány János: Kilencven éve alakult az Országos Református Lelkészegyesület
136 Egyháztörténeti Szemle 11/1 (2001) Az integer Magyarország képviseletében lépett fel és emberiességet is kért a román megszállóktól. De síkra szállt az emberiesség érdekében akkor is, amikor a fehér uralom túlkapása a hazai zsidóságot tette felelőssé és üldözte a bolsevik éra kegyetlenségei miatt. A románok kivonulása után igazoló bizottságot szervezett Baltazár Dezső Hájdú vármegyében és másfél ezer tisztviselőt, tanférfiút és más közszereplésben részt vett személyt vizsgált meg e bizottság. Néhány kivétellel igazolta a bizottság nevezetteknek a proletárdiktatúra és a román megszállás alatti fedhetetlen viselkedését. Baltazár viszont maga nem kerülte el ezeket a vádakat. Az Egyetemes Konvent bírósága és világi bíróság évekig foglalkozott ügyével, míg mindkét fórum felmentette.9 Az ORLE működése Trianontól kényszerű megszűnéséig Vesztes háború, összeomlás, forradalom, külföldi intervenció, proletárdiktatúra, vörös- majd fehér terror és a trianoni bosszúbéke eseményei követték egymást. Nem kedvezett az idő az ORLE békés, egyház- és nemzetépítő tevékenységének. A budapesti lelkészek 1918. október 27-én Országos Református Tanácsot alakítottak. Egyház és társadalmi, politikai, gazdasági megújulási programot fogadtak el és propagáltak Új Reformáció címen 1919. április elsejéig megjelent lapjukban. Ezek a lelkészek és vallásoktatók az ORLE tagjai voltak túlnyomóan. A program az ORLE célkitűzéseivel megegyezett, legfeljebb a forradalmi helyzet tette radikálisabbá. Ugyanakkor hevesen támadták Baltazár Dezsőt. Személyi hatalomátvételt akartak láthatóan. Debrecenből Budapestre kívánták áttenni a magyar reformátusság és a lelkészegyesület hatalmi centrumát. Törekvéseiket Péceli Kör néven folytatták a 20-as évek első felében. Az ORLE-hez képest újat hozni nem tudván, a mozgalom elenyészett magától. 1921-ben elfogadta a Péceli Kör és a zsinathoz beadta a Kun- hegyesi Memorandumot. Törekvései az ORLE-vel együtt sorra szabad utat kaptak. Az 1928-ban megnyílt zsinat alapjában véve megvalósította azokat.10 9 Vö. a 3. és 8. sz. jegyzettel, küln. VERESS GÉZA és KAHLER FRIGYES tanulmányai; BALTAZÁR, 1920.; a korabeli egyházi és világi sajtó foglalkozik ügyével. Ld. még: Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltára, Budapest 2.b. Bírósági iratok 1908—1944. 3. csomó. 10 TÓTH ENDRE: Részletek 20. századi egyháztörténetünkből. Debrecen, 1960. 79— 92. p. A Péceli Körről még: Uo. 36—37. p. A cenzúra miatt sarkított és „bűnbánó” hangvétel és értékelés jellemezte. Tóth Endre akkor szóban négyszemközt elmondott véleménye nem ez volt e témáról.; SAE, 5. 277—278. p.
