Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)

2000 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Katona Csaba: A bencés rend mint fürdőtulajdonos az 1860-70-es években

Katona Csaba: A bencés rend mint fürdőtulajdonos 65 Az 1860-as évek elején azonban bizonyos ellentmondásosság már kétségkívül kitapintható volt e lojalitás téren — igaz, nem a fürdő veze­tése, hanem a vendégek körében. Ez a jelenség a kiegyezés előtt Füre­den járó angol hölgynek, Rachel Herriett Busknak is felkeltette a fi­gyelmét: „Azt remélik, hogy a császár és a császárné (az igazság kedvé­ért királyt és királynő kellene mondanom, mivel egy magyar sem ven­né a szájára az ausztriai titulusokat, a velük való érintkezésben az ud­variasság megköveteli azok mellőzését), mivel új keletű érdeklődésük­ből fakadóan ismét felkeresik Magyarországot, Füredre is ellátogat­nak a következő idényben, ezért a tiszteletükre egy új kurszalon45 fog épülni.”46 Nehéz elképzelni, hogy mindez nem szúrt szemet a bencés rend­nek. Valóban, a főapát környezete tökéletesen tisztában volt azzal, hogy némi politikai felhang jellemzi a fürdő mindennapjait. Pannon­halma azonban látszólag semmit nem tett ennek mérséklésére. Ennek az időszaknak fontos forrása az első füredi fürdői lap, az 1861—63 között megjelenő Balaton-Füredi Napló, amely nem csupán a fürdői hétköznapok apró mozzanatait rögzítette már-már mérnöki pon­tossággal, hanem a sorok közé rejtve a lényeget, tudósított a politikát súroló eseményekről. Ennek az kölcsönöz tárgyunk szempontjából kü­lönös jelenséget, hogy a fürdő vezetőségének — teljesen érthető — lojali­tásából következően a fürdő iratai között, még a politikai áramlatok­kal olyannyira áthatott 1861-es nyári idény eseményei dacára is, ne­héz erről árulkodó forrásokat felfedezni. A pannonhalmi Bencés Fő­apátság segédkönyveiben Füreddel kapcsolatban 1861-ből pl. egyetlen bejegyzés sem található, 1860-ból pedig a leginkább „politikai ízű” irat­ként az akkor felállított Kisfaludy Sándor-szobor avatására szóló meg­hívót tekinthetjük.47 Lássuk tehát, miről árulkodik a Balaton-Füredi Napló. 1861. június 27-én rendezte meg Zala vármegye Teleki László-em- lékünnepélyét. Ennek helyszínéül szinte törvényszerűen kínálkozott Balatonfüred, mivel a megyei közgyűlés tagjai nagyobbrészt egyéb­ként is ott időztek a nyáron. A Teleki-emlékünnepélynek kiemelkedő fontosságot tulajdonított a megye, amit jelez, hogy a júniusi közgyűlés ennek tárgyalásával indult. Koppány Ferenc megyei első alispán java­solta, hogy az országgyűlés elhunyt korelnöke, Palóczy László, Mis­45 Kurszalon = gyógyterem. Német eredetű szó. 46 The Lakes of Western Hungary and the Dwellers On Their Banks, by K(ACHEL) H(ERRIETT) BUSK. In: Bates, H.W. (ed.): Illustrated Travels: A Record of Disco­very, Geography and Adventure. London—Párizs—New York, 1870. 141. p. 47 Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL.) X 4751. (= A pannonhalmi Ben­cés Főapátság segédkönyvei. Fasciculi recentiones kivonata.) 172. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom