Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Katona Csaba: A bencés rend mint fürdőtulajdonos az 1860-70-es években
Katona Csaba: A bencés rend mint fürdőtulajdonos 63 szerint az ablaka alatt zajlottak le olyan események, amelyekről akkor még nem lehetett tudni, hogy nem váltják-e ki a hatalom rosszallását. Ugyanakkor fontos megjegyezni azt is, hogy ezeken az eseményeken a rendtagok nem hivatalos minőségükben voltak jelen és a rend valamennyi birtoka közül a leginkább világias jellegű fürdőhely szerencsés lehetőséget kínált számukra arra — dacára a „hazai pályának” —, hogy az adott időszakban (1861 nyarán) Zala megyében politikailag erősen frekventált Füreden szélesebb körben adhassanak hangot nézeteiknek. A politika felszínre törése a fürdőn 1861-ben A reformkori Füredről máig élő elképzelések, amelyek szerint a kor politikai és művészi elitje a Balaton partján tanácskozott arról, hogy mik lesznek a legfontosabb teendők Pozsonyban, a legközelebbi ország- gyűlésen, nyilvánvalóan abból táplálkoztak, hogy 1848 előtt a fürdő csakugyan vendégül látta Kossuth Lajost, Deák Ferencet, Széchenyi Istvánt, Vörösmarty Mihályt stb. Arról kevesebb szó esik, hogy szívesen töltötte nyarait a Deákot Zalában megbuktató Forintos György is, aki főszerepet vitt a zalai liberális követutasítás megbuktatásában 1843-ban s így abban, hogy Deák Ferenc nem vállalta a követséget38 az 1843—44-es országgyűlésen, vagy a később tragikus véget ért gróf Zichy Ödön is. A neves személyiségek jelenléte ellenben korántsem csak a reformkor jellemzője volt. Sok más neves vendéggel egyetemben mind 1848—49 előtt, mind pedig utána megtisztelték jelenlétükkel a fürdőt az uralkodóház tagjai is. Felbukkanásuk soha nem maradt hatás nélkül. 1852-ben például országjáró körútja során látogatott Füredre Ferenc József. Bogyay Lajos, Zala megyei főnöke a következő nyomtatványt juttatta el többek között „Nagyon Tisztelendő Rauch Szaniszló urnák tihanyi kolostor Perjelének”: „Még az ország minden részeiben a’ népek millióinak örömzaja Ő FELSÉGÉNEK dicsőségesen uralkodó CSÁSZÁRUNK és APOSTOLI KIRÁLYUNKNAK honunkban legkegyelmesebben tett megérkeztét, — ‘s azon szerencsét hirdeti, hogy magas jelenlétével az ország minden részeit boldogítja, Zala megyének is azon kitűnő szerencse jutott osztalékul, hogy Ő FELSÉGE, Legkegyelmesebb CSÁSZÁRUNK és APOSTOLI KIRÁLYUNK folyó hó 29-én regveli órákban Keszthelyen, majd ugyan az napon B.Füreden e’ megye hódolatát elfogadni kegyes leend.”39 Kézírással még a következő 38 Erre nézve részletesen: MOLNÁR ANDRÁS: „Deák Ferenc nékünk nem királyunk!” Az 1843-as zalai követválasztás anatómiája. In: GERŐ ANDRÁS (szerk.):Skandalum. Magyar közéleti botrányok 1843—1991. Bp., 1993. 39 Megyefőnöki hirdetmény. Zalaegerszeg, 1852. június 13. Városi Helytörténeti Gyűjtemény Irattára, Balatonfüred.
