Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kertész Botond: Az evangélikus egyháztörténet 19. századi forrásai az Evangélikus Országos Levéltárban
98 Egyháztörténeti Szemle I/1 (2000) múlt században készült gyülekezeti leírások, valamint az 1930-as években készült gyülekezettörténetek pótolhatatlan forrásértékkel bírnak. Ennek az anyagnak a rendezésére az Evangélikus Országos Levéltárban került sor. A békési egyházmegye levéltáránál elmondtuk, hogy iratai a felette lévő egyházkormányzati szint, a kerület elpusztult levéltárát pótolják. A Tolna-Baranya-Somogyi Egyházmegye levéltárában pedig olyan iratokat találunk, amelyek a mára már sokszor megsemmisült, egykor virágzó gyülekezetek tönkrement levéltári iratait pótolják. A Pesti Egyház levéltára Az EOL a legutóbbi időkig nem foglalkozott gyülekezeti iratok gyűjtésével. Ez alól egyedüli kivétel a Pesti Egyház, amelynek iratai az ötvenes években - az anyakönyvek kivételével - szintén a levéltárhoz kerültek. A pesti evangélikus egyház a 19. században több szempontból is kiemelkedik a gyülekezetek körül. Eleinte szlovák és német kétnyelvű, majd 1837-től, Székács József magyar lelkésszé való megválasztásával, három nyelvű gyülekezet volt, amelyből később a szlovákok kiváltak. Ahogyan Pest szerepe az országban előtérbe került, úgy emelkedett a gyülekezet jelentősége is. Papjai (többek közt Jan Kollár, Székács József) országos hírnévnek örvendtek. Pesten tartot- ták a Bányai egyházkerület, valamint az egyetemes egyház éves közgyűléseit is. A német-magyar egyház iratai rendezettek, részben korabeli, tematikus alapon készült leltár szerint kutathatók. A gyülekezeti közgyűlési és presbiteri iratok mellett társadalomtörténeti szempontból is figyelemre méltók a különböző korszakokban készült névjegyzékek. A szlovák-magyar viszony kapcsán érdekes a szlovákoktól való szétválás részletes dokumentációja. A gyülekezet országos hírnevű felügyelőinek, például a pesti egyetemen tanító és a pesti evangélikus gimnáziumot megalapító Schedius Lajosnak is találhatók itt iratai. Sajnos a szlovák gyülekezet iratai részben még rendezésre várnak. Korszakunkban főleg Jan Kollár lelkészi működése révén (1819-1851) játszott kiemelkedő szerepet a pesti gyülekezet az egész hazai szlovákság életében. A pesti egyháznak a forrásokból kibontakozó múlt századi történetén keresztül a magyar, német és szlovák nemzetiség sorsának alakulását is nyomon lehet követni a polgárosuló és magyarosodó Pesten.
