Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kertész Botond: Az evangélikus egyháztörténet 19. századi forrásai az Evangélikus Országos Levéltárban
Kertész Botond: Az evangélikus egyháztörténet 19. sz.-i forrásai 95 jából 1000 irátfolyóméter. Továbbiakban az itt őrzött fondokban található főbb múlt századi forrástípusokat szeretném bemutatni. Archivum Generalis Ecclesiae A fent már említett AGE anyag 1915-ig tartalmaz iratokat. A fondot Góbi Imre, a pesti evangélikus gimnázium tanára és egyetemes levéltárnok rendezte darabszinten 1905-15-ig.' Az iratokat kronologikusan helyezte el, a kutatást mutató segíti. A fond elenchusának két része jelent meg, az első 1791-ig tartalmazza az iratokat, a második pedig a kéziratokat ismerteti.3 4 5 Az 1850 előtti kéziratokról Böröcz Enikő 1993-ban készített bővebb katalógust.0 A további iratokról készült jegyzék, illetve a mutató kéziratban maradt, a levéltárban áll a kutatók rendelkezésére. Az AGE korszakunkra vonatkozóan főleg az egyetemes közgyűlés jegyzőkönyveit és az azzal kapcsolatos iratokat tartalmazza. Az egyetemes közgyűlés az evangélikus egyházkerületek évenként összeülő tanácskozása volt. Egyetlen országos hatáskörű szervezetként, itt vitatták meg az egész egyházat érintő legfőbb kérdéseket, bár a döntések végrehajtása a kerületek jóváhagyásán múlott. Jól használható forrás egyház és állam viszonyának kutatásához is, hiszen minden országos jelentőségű egyházi üggyel foglalkozott a közgyűlés. A teljesség igénye nélkül: az 1791-es pesti zsinat iratai, az itt elfogadott kánonok megerősítését kérő folyamodványok, az 1790/91-es országgyűlések vallásügyi tárgyalásaival kapcsolatos legkülönfélébb iratok, az 1840-es évek uniókísérletével kapcsolatos dolgozatok, az 1848-as miniszteri értekezletet előkészítő iratok, főleg 1848 után a különböző egyetemes bizottságok (tanügyi, pénzügyi, Róth-Teleki ösztöndíj) jegyzőkönyvei, líceumok éves jelentései. Az AGE-hez tartozik Bauhofer György, a budai evangélikus gyülekezet első lelkészének, József nádor evangélikus vallású feleségének, Mária Dorottya pártfogoltjának és bizalmasának 1849-ig vezetett naplója is, amely a budai evangélikus gyülekezet életére, a nádornéval való kapcsolatára, a skót misszió 3Uo. 8. p. 4GÓBI IMRE: A Magyarországi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyetemes Egyház Levéltárának Jegyzéke. 1-ső kötet, 1791. évig. Bp., 1912.; Il-ik kötet: Kéziratok. Bp., 1915. 5Ld. 2. sz. jegyzet.
