Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tóth Krisztina: Egyházlátogatás az esztergomi főegyházmegyében a 16-17. században
70 Egyháztörténet! Szemle 1/1 (2000) szívesen, hiszen ellenőrizni jött, az érsek és a király nevében követelt olyan dolgokat, amelyek alól ők éppen mentesülni akartak. Az Oláh Miklós érseksége idején megkezdett reformok Pázmány Péter érseksége alatt tovább folytatódtak és a vizitációk tanulsága, a vizitációt végző főesperesek fogadtatása szerint már eredményt is értek el. Ezek az egyházlátogatások, amelyeket az 1611. évi és 1626. évi zsinaton1“ rendelt el Pázmány Péter, már sokkal kedvezőbb képet mutatnak a főegyházmegyei állapotokról. Pázmány ideje alatt Árva, Turóc, Nyitra, Pozsony, Bars, Komárom, Nógrád és Zólyom megyében jártak a főesperesek.* 16 A meglátogatott plébániák közül szinte eggyel sem találkozunk, ahol katolikus részről ellenkezést okozott volna a vizitáció, bár a papok erkölcsi élete még mindig hagyott kivetni valót maga után, már sokkal ritkábban találkozunk nős és mulatozó plébánosokkal. Protestáns részről azonban sehol nem fogadták szívesen a főesperest, hiszen, ahogy Draskovith György váci püspök és pozsonyi prépost írja az 1634-ben végzett egyházlátogatás előszavában, attól féltek a protestánsok, hogy templomukat akarja elvenni vagy lelkészüket elűzni. „Bárcsak valaha is megtehetném!” - fűzte hozzá a püspök, de jól tudta, hogy nem teheti meg, sőt ha eredményt akart elérni, még az asztalához is meg kellett hívnia a protestáns prédikátorokat.17 A hatvan évvel ezelőtti egyházlátogatásokhoz képest jelentős változás tapasztalható a protestánsok körében is. Míg Oláh Miklós ideje alatt, mint láttuk, a protestantizmus a legtöbb esetben a katolikus egyház kötöttségeinek elhanyagolásával jelentett egyet, addig a 17. század elejére már mind a lutheránus, mind a kálvinista egyháznak kialakult szervezete volt, zsinatokkal, ahol a lutheránus seniorok szuperintendenseket, a kálvinisták pedig püspököket választottak. Ezeknek a protestáns elöljáróknak a feladata volt - ahogy írja Draskovith püspök - hogy egyházaikat meglátogassák és az egyházlátogatást végző főesperesnek járó katedrátikumot beszedjék, amelyet azután egy összegben adtak át évenként a főesperesnek. Bár ezzel Draskovith tulajdonképpen elismerte a protestánsok különálló és a lJPÉTERFFY, CAROLUS: Sacra concilia ecclesiae romano-catholicae in regno Hungáriáé. II. köt., Pozsony, 1742. 215-216., 257. p. I6Kiadása: BEKE MARGIT: Pázmány Péter egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1616-1637). Bp., 1994. (Strigonium Antiquum 3.) 11 PL. Acta visitationalia Lib.3. Praefatio (Pozsonyi főesperesség vizitációja 1634-ből).
