Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)

2000 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tóth Krisztina: Egyházlátogatás az esztergomi főegyházmegyében a 16-17. században

Egyházlátogatás az esztergomi főegyházmegyében a 16-17. században Tóth Krisztina A Z EGYHÁZLÁTOGATÁSOK, azaz canonica visitatiok szinte a kez­detektől fogva végig kísérték az egyház történetét. Legelső ismert adat róluk egy 8. századi zsinatról való, ahol elrendelték, hogy „minden püspök évente látogassa végig plébániáit, azaz egyházmegyé­jét”.1 Az egyházlátogatás tehát kezdetben kizárólag püspöki jog volt, amelyet később vettek át a főesperesek. Magyarországon, ahol a Szent István megteremtette államszerve­zetben világi és egyházi közigazgatás szorosan összefonódott, hiszen a vármegyék területe legtöbbször megegyezett a főesperességek terü­letével, a főesperesi látogatások az államigazgatásban is szerepet ját­szottak. Mivel ezeknek a látogatásoknak főleg az ellenőrzés volt a céljuk, írásos dokumentum nem maradt fenn róluk, vagy ha maradt is, elveszett, talán egyetlen kivételt képez az esztergomi káptalan 1397. évi vizitációja.2 A klasszikus értelemben vett és ma is ismert egyházlátogatás a tridenti zsinat (1545-1563) után alakult ki, ahol elrendelték, hogy a 'Varga IMRE: A canonica visitatio. In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok - Regnum, 1989. (továbbiakban: VARGA, 1989.1 337-353. p. 'Esztergomi Prímási Levéltár (továbbiakban PL.), AEV. 2119.; ül. Esztergomi Főkáptala­ni Levéltár, 77. lad. Nr.l. Kiadta: KOLIANYl FERENC:: Visitatio Capituli Strigoniensis anno 1397. In: Történelmi Tár, 1901. 71-106., 239-272. p. Az ugyanebben az időben lezajlott esztergomi Szent István vértanú templom vizitációját (Főkáptalani Levéltár 53. lad. 1. fasc. nr. 7.) idézi: PÓR ANTAL: Az esztergam-várbeli Szent István első vértanúról nevezett prépostság története. Bp., 1909. 102-116. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom