Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)

2000 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tóth Krisztina: Egyházlátogatás az esztergomi főegyházmegyében a 16-17. században

Egyházlátogatás az esztergomi főegyházmegyében a 16-17. században

Tóth Krisztina

A

Z EGYHÁZLÁTOGATÁSOK, azaz canonica visitatiok szinte a kezdetektől fogva végig kísérték az egyház történetét. Legelső ismert adat róluk egy 8. századi zsinatról való, ahol elrendelték, hogy „minden püspök évente látogassa végig plébániáit, azaz egyházmegyéjét”.1 Az egyházlátogatás tehát kezdetben kizárólag püspöki jog volt, amelyet később vettek át a főesperesek.

Magyarországon, ahol a Szent István megteremtette államszervezetben világi és egyházi közigazgatás szorosan összefonódott, hiszen a vármegyék területe legtöbbször megegyezett a főesperességek területével, a főesperesi látogatások az államigazgatásban is szerepet játszottak. Mivel ezeknek a látogatásoknak főleg az ellenőrzés volt a céljuk, írásos dokumentum nem maradt fenn róluk, vagy ha maradt is, elveszett, talán egyetlen kivételt képez az esztergomi káptalan 1397. évi vizitációja.2

A klasszikus értelemben vett és ma is ismert egyházlátogatás a tridenti zsinat (1545-1563) után alakult ki, ahol elrendelték, hogy a

'Varga IMRE: A canonica visitatio. In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok - Regnum, 1989. (továbbiakban: VARGA, 1989.1 337-353. p.

'Esztergomi Prímási Levéltár (továbbiakban PL.), AEV. 2119.; ül. Esztergomi Főkáptalani Levéltár, 77. lad. Nr.l. Kiadta: KOLIANYl FERENC:: Visitatio Capituli Strigoniensis anno 1397. In: Történelmi Tár, 1901. 71-106., 239-272. p. Az ugyanebben az időben lezajlott esztergomi Szent István vértanú templom vizitációját (Főkáptalani Levéltár 53. lad. 1. fasc. nr. 7.) idézi: PÓR ANTAL: Az esztergam-várbeli Szent István első vértanúról nevezett prépostság története. Bp., 1909. 102-116. p.