Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 2. szám - RECENZIÓK - Brandt, Julianne: Weber's Protestant Ethic: Origins, Evidence, Contexts
168 Egyháztörténeti Szemle 1/2 (2000) re, mind hajdan Barrington Moore, aki eleve eldönthetetlennek tartok ta a kérdést, miszerint a „protestáns etika” fontos áttörésnek vagy pedig inkább zsákutcának tekinthető-e. Poggi szerint a lényeg, hogy a mű érvelésének komplexitásában a cselekvés és a struktúra kölcsönösen függenek egymástól, s írása ennek alapvető vonatkozásait kutatja. Philip Benedict a „protestáns etika” teológusok, egyháztörténészek körében gyakorolt hatásával foglalkozik. (305—326. p.) Nyilvánvalóan Webernek igaza volt, amikor feltételezte, hogy a gazdaságtörténeti problémája a legtöbb teológus számára inkább mellékesnek fog tűnni - szögezi le. Ha műve ezekben a körökben egyáltalán figyelmet keltett, akkor kizárólag azért, hogy a felekezeti csatározásokban felhasználhassák. Az európai kálvinizmus-kutatásban viszont a „protestáns etika” szinte semmiféle nyomot nem hagyott. Az újabb kutatások megerősítik, hogy a Tridentinum utáni katolicizmus alapvetően alakult át a reformáció hatására, sőt a nagy, „történelmi” egyházak jelentős strukturális hasonlóságot mutatnak, például a vallásgyakorlat tekintetében, így a „protestáns etika” egyes tételei elvesztik érvényességüket, viszont a szektákról és vallási kisebbségekről, a diaszpórában kiépülő kapcsolatokról kifejtett megfigyelései az évek folyamán egyre nagyobb jelentőséget nyertek. James A. Henretta Webernek az amerikai puritán világról alkotott ideáltipikus képét annak - társadalomtörténeti kutatások alapján kirajzolódó - valóságával veti össze. (327—346. p.) Valóban létezett a „protestáns etikádban is leírt hivatás-felfogás, a vallási tanokban kimutatható „szüntelen munkálkodás” szelleme. Ugyanakkor megfigyelhető bizonyos feszültség a vallási individualizmus illetve a kollektivizmus között, ami társadalmi téren a kereskedők és befektetők illetve a parasztok és kézművesek érdekei közötti ellentétben ragadható meg. A vallási meggyőződések erős és tartós befolyását éppen a kapitalizmus fejlődése fékezte le, mivel - például a Winthrop példáján bemutatott - kommunitárius etika az adósok érdekeit védte a hitelezőkkel szemben és „igazságos ár” meghatározását követelte, a társadalmi hierarchia viszont a „látható szentek”-et részesítette előnyben. Ebben a helyzetben a kereskedők súlyos hátrányokat szenvedtek, ezzel szemben a második vagy harmadik nemzedék idején, belső és külső tényezők hatására ez a nyomás legalább a városokban csökkent. A vidék azonban az amerikai függetlenségi háború idejéig megőrizte közösségi mentalitását. Helwig Schmidt-Glintzer azt vizsgálja, hogy a „protestáns etika” milyen helyet foglalt el Weber intellektuális fejlődésében. (347—356. p.) Szerinte Weber ott kifejtett álláspontját élete végéig megtartotta, ugyanakkor ez a műve csak egy első, viszont kétségtelenül jelentős lépés egy nagyobb, összetett elméletrendszer számára az összehasonlító szociológia terén. Hans Rollmann cikke Weber és
