Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 2. szám - FORRÁSKÖZLÉSEK - Fazekas Csaba: Rimely Mihály pannonhalmi főapát a Batthyány-kormány oktatáspolitikájáról
106 Egyháztörténeti Szemle 1/2 (2000) rókát együtt tartani, nincs biztosság, bátorság, nincs engedelmesség, és a társaság feloszlik, a vallás nélkülözhetetlen alapja és feltétele a polgári álladalomnak, életnek, és azért: Fő feladata a polgári álladalomnak, hogy polgárai vallásosak legyenek, mit a népnevelés által eszközöl, és azért a népnevelésnek alapja, sőt célja a vallásos nevelés, evégre kell az álladalomnak különösen felállítni a néposkolákat, melyekben osztán a többi tudományokba is — melyek a népnek körülállásaihoz szükségesek, hasznosak — bevezettessenek, beavattassanak, hogy boldogabb napokat éljenek. De mondják, kik gondolják, hogy a népnevelésnek inkább más tudományokkal kell foglalatoskodni, mint a vallással: igaz, hogy a vallásosság az álladalom nélkülözhetetlen alapja, legyenek a polgárok vallásosak, de tanulják a vallást a templomban a lelkipásztoroktól, az oskola világi tanulmányok székhelye, nincs az oskolának köze a vallással. Kik így gondolkodnak, felforgató ják az álladalom fő kötelességét az alább rendelt kötelességével, mert az álladalom meg fog állani vallásos, de nem művelt polgárokkal, de nem fog megállhatni művelt, nevelt de vallástalan polgárokkal, és azért kettő között lesz a választása. Az polgári társaság azért egy[es]ült álladalomba, hogy együtt élvén, boldoguljon, ezért az álladalomnak első és legfőbb gondja, kötelessége a népet vallásban nevelni. A népnevelésnek a valláson kell bazíroz- ni,17 és miután vallásos a polgár, második kötelessége a státusnak gondoskodni, hogy népe művelt is legyen, mert így fog virágozni és boldog lenni a státus. Ez a népnevelés természetes rendszere, nem veheti a polgár hasznát a műveltségének a polgári társaságban vallásos nevelés nélkül, mert enélkül -fenn nem állhat a polgári társulat. Mindezekből látható, hogy Magyarországban a miniszter a törvényjavaslatában felcserélte a népnevelési főcélt az alárendelt céllal, midőn ő a népnevelést a világi tudományok, nem pedig a vallás oktatására, gyakorlására bazírozta, kiszorította majdnem a vallásos oktatást, és az oskolából a templomra utasította; ahol oda kellett volna neki törekedni, miután a vallás az álladalom fenntartója és a népnevelés főcélja, hogy a vallási oktatást, mi terjedelmes18 alapokra fektette volna, hogy a vallás mi[nél] erősebb gyökeret verjen a polgárok szíveikben. A polgárok vallásossága eleme, alapja lévén az állam erősségének, maradandóságának; és úgy nézetünk szerint a népneve17 Bazírozni = alapulni. 18 Értsd: minél terjedelmesebb.
