Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 2. szám - FORRÁSKÖZLÉSEK - Fazekas Csaba: Rimely Mihály pannonhalmi főapát a Batthyány-kormány oktatáspolitikájáról
104 Egyháztörténeti Szemle 1/2 (2000) hogy legbensőbb meggyőződése, hogy a közös oskolák legcélszerűbbek és legüdvesebbek.12 Legitten tehát a kérdés, mi értetik a közös oskolák alatt Magyarországban, vagyis inkább mit értenek a képviselők, a minisztérium a közös oskolák alatt? Mely kérdéssel, ha tisztában leszünk, és a közös oskolák eszméje határozott, megállapított leend, könnyebben, helyesben ítélhetendünk a közös oskolák akár korszerűsége, akár haszna felett, következőleg azoknak életbe léptetéséről. A közös oskolák, legyenek azok elemiek vagy felsőbbek, két értelemben lehetnek közösök: vagy a tanítványokra nézve vagy az oktatókra, tanárokra nézve. A tanítványokra nézve közösök a tanodák, ha ezek minden hitkülönbség, felekezetek nélkül láto- gattatnak; a tanárokra nézve közösek, ha az oskolában és a tanítandó tárgyakra nézve semmi tekintet nem vetetik a vallásra, hanem csak az tekintetik, mely személy legalkalmasabb, gyakorlottabb a tanítandó tárgyra, tudományra nézve, és ez alkalmazta- tik, rendeltetik tanítónak. Hogy Magyarországban az elemi oskolákra nézve a vitatkozás a közös oskolák felett nem fordul e sarok körül, vajon a vallásfelekezeti gyermekek járjanak, járhatnak-e ugyanazon oskolába — úgy hisszük, hogy kiki tudja: hogy ily értelemben vágynak és voltak Magyarországban közös oskolák, mert a katolikusok oskoláik nyitva állottak minden vallásbeli tanuló ifjúnak, keresztény és nem keresztény ifjak látogatták, látogathatták a katolikus oskolákat és úgy ezek közösök valának. Amennyire penig a katolikus ifjú a más vallású oskolákba nem járhatott, és úgy a más vallású oskolák felekezetiek valának a katolikus ifjúságra, segített e megszorításon az 1848. évi 20. törv. cikk, kimondván, hogy a bevett vallásfelekezetek oskoláiba járhatás valláskülönbség nélkül mindenkinek kölcsönösen megengedtetik, mely időtől a külön vallásfelekezetek iskoláik is közösek lettek a tanítványokra nézve, mert a katolikus gyermekét járathatja a protestáns tanodákba, úgy mint a katolikuséba; és így a tanulókra és oskolákra nézve nem látunk szükséget, hogy még törvény által is kimondattassék: hogy legyenek, lehetnek közös oskolák, mert részint a gyakorlat, részint a törvény már életre hozta a közös oskolákat a tanítványokra nézve. 12 Eötvös miniszteri expozéjában ezt valóban hangsúlyozta, azonban azt is hozzátette, hogy a közös iskolák rendszerének azonnali megteremtését nem tartja kivitelezhetőnek. Ld. 10. sz. jegyz. illetve többek között: FELKAI LÁSZLÓ: Eötvös József válogatott pedagógiai művei. Bp., 1957. (Neveléstörténeti könyvtár) 111. p.
