Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 2. szám - FORRÁSKÖZLÉSEK - Fazekas Csaba: Rimely Mihály pannonhalmi főapát a Batthyány-kormány oktatáspolitikájáról
Fazekas Csaba: Rimely Mihály pannonhalmi főapát 99 viszonyult mindehhez az oktatásban elfoglalt pozíciói miatt az egyik leginkább érintett, a katolikus főpapság. A vonatkozó legutóbbi feldolgozásból* 2 is kitűnik, hogy a püspöki kar tagjai nem nagyon léptek a nyilvánosság elé véleményükkel, illetve kevesen is vették közülük a fáradtságot, hogy a Batthyány-kormány oktatás- illetve egyházpolitikájával teoretikus igénnyel foglalkozzanak. Éppen ezért érdemes felidézni Rimely Mihály (1793—1865) pannonhalmi főapát 1848 végén (valamikor szeptember közepe és karácsony közötti időszakban) papírra vetett „eszmélkedéseit”, melyben a katolikus egyház álláspontját igyekezett összefoglalni a tervezett reformokat, különösen az elemi oktatással kapcsolatos „közös iskola”-progra- mot illetően. Rimely meglehetősen konzervatív nézeteket vallott, az 1848. évi eseményekkel kapcsolatban keletkezett országgyűlési feljegyzései is sokkal inkább bizalmatlanságot tükröznek a polgári átalakulással kapcsolatban.3 1848 tavaszán-nyarán, valamint a népképviseleti országgyűlés tárgyalásai következtében egyre jobban megerősödött benne az a meggyőződés, hogy a változások nemcsak megingatták egyházának a „magyar alkotmánnyal összeforrott” évszázados kiváltságait, hanem azok teljes megsemmisítése irányába is mutatnak. Rimelyre amúgy is jellemző volt, hogy a kezébe került törvényjavaslatok példányain, esetleg különálló lapokon papírra vetette első benyomásait, véleményét a szóban forgó kérdéskörről. Ezeket némely esetben „eszmél- kedés”-eknek nevezett önálló tanulmány- vagy beszédvázlatokká is szerkesztette, többségüket azonban nem publikálta illetve mondta el nyilvánosan.4 Az Eötvös József-féle népiskolai törvény tervezete különösen foglalkoztatta, nagyon sok vonatkozó feljegyzést készített. Az új polgári állam iskolarendszerének kialakításában a miniszter (a Batthyány-kormány egészéhez hasonlóan) megpróbált az elvi liberalizmus illetve az aktuálpolitikai kihívások közötti középúton egyensúlyozni — úgy tűnt, kevés sikerrel. (Előbbi az egyházak iskolafenntartói monopóliumának József kultuszkormányzati és jogalkotó tevékenysége. In: CSIZMADIA ANDOR: Jogi emlékek és hagyományok. Esszék és tanulmányok. Bp., 1981. 447—494. p. stb. 2 SARNYAI CSABA MÁTÉ: Oktatás-laicizálási törekvések és a katolikus felsőklérus 1848-ban. In: KOSA LÁSZLÓ (szerk.): Fiatal egyháztörténészek kollokviuma (1998. november 3.) Tanulmányok. Bp., 1999. (Az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék kiadványai, 1.) 69—104. p. 3 Ld. erről részletesen: FAZEKAS CSABA: Rimely Mihály pannonhalmi főapát az 1847—48. évi országgyűlésen. In: Győri Tanulmányok, 22. Győr, 1998. 65—154. p. 4 Az alább közölt iratot a Rimely rendezetlen hagyatékát tartalmazó iratcsomóban találtuk: Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár Kézirattára, BK. 146/VI—X. Rimely Mihály jegyzetei az 1843—44. és 1847—48. évi [illetve 1848—49. évi] országgyűlések iratain.
