Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról elnevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek társulatára vonatkozó levéltári források a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában
86 Egyháztörténeti Szemle 1/2 (2000) nácsköztársaság után) és abból a szemszögből, ahonnan a nővérek láb ták az akkori világot.33 A fiókházak közül nem mindegyikről maradtak fenn olyan részletes feljegyzések, mint a kiskunfélegyháziról. Inkább csak az anyaházba küldött jelentésekből, engedélykérésekből és levelekből ismerhetjük meg működésüket. A városok, községek iratanyagában találhatók azonban a nővérekkel zárdaépítés és letelepedés ügyében folytatott tárgyalások dokumentumai. Legteljesebb a kalocsai anyaház anyaga. Itt vannak az általános főnöknők iratai,34 az anyaház gazdasági ügyeivel kapcsolatos iratok (a zárdák építési-bővítési ügyei; hozományi, hagyatéki ügyek; számlakönyvek, pénztárnaplók), sőt a kalocsai iskolákra vonatkozóan is találhatunk itt adatokat (tan- és óratervek, tanerők nyilvántartása, működési bizonyítványok, tanárok kinevezése stb.). A körlevelek között vannak speciálisan a társulatra vonatkozóak (az általános főnöknők körlevelei) és vannak általánosak (pápai körlevelek, a Magyar Püspöki Kar és a kalocsai érsek körlevelei). A főnöknői körlevelek az egész társulatot érintő döntések, irányelvek „közhírré tételét” szolgálták, küldésüket gyakran a kormányzótanácsi üléseken határozták el. Igen érdekes jelenség a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek történelmében a társulat kínai misszió ja. 1926-ban indult Kínába missziós céllal tíz nővér, kalocsai nővérek még ma is működnek ott, de a levéltár őrizetében csak 1949-ig van rájuk vonatkozó irat. Nem levéltári, hanem könyvtári állományba tartoznak az iskolai értesítők és évkönyvek, de mivel tanító társulatról van szó, nem hagyhatjuk figyelmen kívül ezt a forrástípust sem. Az iskolai értesítőknek elsősorban iskola- és oktatástörténeti jelentőségük nagy, ezt követi a hely- történeti szempont, de felekezeti és szerzetesek által működtetett iskolák esetében áttételesen tartalmazhatnak az évkönyvek egyháztörténe- tileg fontos bejegyzéseket is. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában lévő, a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek történetével kapcsolatos iratanyag a fenti, bizonyos fokig önkényesen kiválasztott forrástípusokon kívül természetesen még nagyon sok hasznos és érde33 Itt kell megjegyezni, hogy az Iskolanővéreknek 1919 nyarán az intézmény kommu- nizálása miatt el kellett hagyniuk a kiskunfélegyházi zárdát, s oda csak a Tanács- köztársaság bukása után térhettek vissza. Ez a megrázó élmény újra és újra kihal- latszik a krónika sorai közül. 34 A Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek társulatának általános főnöknői voltak: Franz Mária Terézia (1860—1911), Bleilőb Mária Bernárda (1911—1933), Vojnich Mária Aquina (1933—1947), Báli Mária Ildefonsa (1947— 1950).
