Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Katona Csaba: A bencés rend mint fürdőtulajdonos az 1860-70-es években
Katona Csaba: A bencés rend mint fürdőtulajdonos 71 1866-ban ért véget a mai Tagore sétány elődjét kialakító munka is, amely azonban már Simon tihanyi apátságának első évében, 1865-ben megkezdődött: „A Balaton lecsapolása által nyert terület 1865—1866-ban derűs sétánnyá alakíttatott, [...] a vendégek legkedvesebb sétahelye, különösen az esti órákban.”67 A sétány a Zalában különösen népszerű Deák Ferencről nyerte nevét: „A lakoma vig zene hangjai, s a Balatonon rendezett diszes tűzijáték fénye mellett folyt s midőn vége felé járt, a tihanyi konvent tisztelt, őszhaju adminisztrátora fölemelé poharát s lelkes szavakkal felköszönté Deák Ferencet, mint az uj sétatér keresztatyját.”68 Ezekben az években egy új hidegfürdő is kiépült, a melegfürdőben pedig fokozatosan, 1866-tól 1877-ig kiépítették a márvány-, cin- és fakádas fürdőket, illetve a gőzfürdőt.69 Ugyancsak 1865-ben, Erzsébet királyné következő évben esedékes látogatása okán megkezdődött a még 1835-ben épült fürdőépület, az Uj-fürdőház felújítása. „Midőn mindezeket látja az ember, szinte felsóhajt: miért nem volt csak minden ötödik évben is egy-egy fejedelmi látogatás itt? Ez esetben már régen az európai hírneves fürdők sorában volna Balatonfüred, melynek a természet oly pazar kézzel osztá szépségeit.”70 — sóhajtott fel a Somogy című lap tudósítója 1866-ban az átépítés láttán. Erzsébet látogatásának terve a porosz háború miatt ugyan dugába dőlt, ám a megkezdett korszerűsítést további munkálatok követték 1869-től. Ekkor készült el az Uj-fürdőházhoz toldva a mai Állami Kórház déli része, az úgynevezett „díszlak.” A munkálatok jelentőségét kellőképp érzékeltetik az 1848—49 utáni hosszú emigrációjából hazatért tudós bencés, Rónay Jácint naplójának — 1867-ben papírra vetett — idevágó sorai: „A gőzös gyorsan átszelte a Balatont, Füred, a kedves Füred partján kikötöttünk. Itt minden új, a Horváth-házat kivéve egyetlen épületre sem ismertem a múltból.”71 1878—79-ben orvosolták Füred legfájóbb hiányosságát: „Az 1878-dik évi fürdőidényre a födött sétány, az 1879-dikire pedig a gyógyterem is elkészült. A kávécsarnok és a födött sétány már készen áll.”72 Az új gyógyteremben jutott hely olvasóteremnek, zongorateremnek, kártyaszobának, táncteremnek, valamint ide költözött 67 JALSOVICS, 1878. 27. p. 68 TANKRÉD: Deák Ferenc Balaton-Füreden. In: Hazánk s a Külföld, 1865/32. 510. p. 69 JALSOVICS, 1878. 30. p. 70 Idézi: LÓCZY ISTVÁN: Kölcsönhatások a balatoni fürdőkultúra kialakulásában, különös tekintettel a déli partra. In: Kanyar József—Tröszt Tibor (szerk.) Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása. Kutatások a gazdasági, a társadalmi és kulturális élet szolgálatában. Kaposvár, 1978. 61. p. 71 RÓNAY, 1996. 354. p. 72 JALSOVICS, 1878. 30. p.
