Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 2. szám - TANULMÁNY - Gergely Jenő: Az izraelita felekezet és a zsidókérdés Magyarországon
Gergely Jenő: Az izraelita felekezet és a zsidókérdés 7 A történetileg kialakult struktúra szerint az izraelita felekezeten belül két vallási irányzat létezik 1945 után is: a hagyományőrző ortodox, és a kongresszusi vagy neológ irányzat. Az állami centralizáció kényszere is közrejátszott abban, hogy 1950-ben egy addig ismeretlen országos izraelita felekezeti csúcsszervet kreáltak. Az izraelita Országos Gyűlés egységes felekezeti közösségbe tömörítette a neológ és az ortodox irányzatot, amelynek országos irányító szerve a Magyar Izraeliták Országos Képviselete (MIOK) lett. Az elmúlt negyven évben tehát a MIOK volt az egyetemes ügyek intézésére és az egyetemes izraelita érdekek képviseletére alakult felekezeti főhatóság. Emellett semmiféle más izraelita vagy zsidó társadalmi, kulturális vagy hitbuzgalmi szervezet nem működhetett, mert azokat 1948—49-re feloszlatták. (Nem is szólva az „imperializmus ügynökeinek” minősített cionista szervezetekről.) Az Állami Egyházügyi Hivatal megszűnése előtt, 1987-ben közölt adatok szerint a Magyarország területén működő 29 izraelita hitközség 6 községkerületbe szerveződött. Ezek közül a legnépesebb a Budapesti Községkerület, amely a fővárost és a vele szomszédos megyéket foglalja magába. Ezen belül a Budapesti Izraelita Hitközségben 13 körzetet alakítottak ki. Az 1987-es adatok szerint az izraelita felekezet 40 zsinagógát tartott fenn, de azokban csak 11 neológ és 3 ortodox rabbi működött. A lelkészi ellátás tehát igencsak korlátozott mértékű lehetett. Ebből az is kitűnik, hogy az izraelita felekezeten belül a döntő többség a neológ irányzat híve. A vallásos zsidóság ekkor a következő intézményekkel rendelkezett: a lelkész utánpótlást szolgálta nemcsak a magyar, hanem a közép- és kelebeurópai zsidóság számára a budapesti Országos Rabbiképző Intézet. 1948 után, a felekezeti iskolák generális felszámolása után egyetlen zsidó iskolát hagytak életben, a budapesti Anna Frank gimnáziumot. (A közelmúltban nyithatta meg kapuit Budapesten az izraelita felekezetű általános iskola is.) Az iskolák mellett meg kell említeni az egyetemes zsidó és emberi kultúra fontos őrhelyeit, az ugyancsak Budapesten működő Zsidó Múzeumot és a Magyar Izraeliták Országos Levéltárát. A magyar zsidóság a holocaustig az európai zsidóság szellemi élvonalához tartozott nemcsak súlyánál, hanem teljesítményénél fogva is. Az említett oktatási, tudományos és kulturális intézményeik, a bennük dolgozó világhírű tudósok ma méltó folytatói a nagy elődök munkálkodásának. (Megemlíthető még, hogy az izraelita hitbuzgalmi és vallási kulturális újság, az Új Élet havonta kétszer, 7000 példányban jelent meg.)7 7 Tájékoztató a Magyarországon működő egyházakról és felekezetekről. Bp., 1987. (Állami Egyházügyi Hivatal kiadványa.) 57—64. p.
