Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Tóth István György: Raguzai Lajos, a hódoltság utolsó misszionáriusa
20 Egyháztörténeti Szemle 1/1 (2000) fogadta el ezt a kinevezést. A következő püspök 1679-ben az alig 23 éves Mattia Bernjakovich obszerváns ferences lett, nem az érdemeiért, hanem mert egy igen előkelő és befolyásos boszniai főúri családból származott, és Rómában azt remélték, hogy kapcsolataival sokat tehet a katolikusokért. Amíg a fiatal püspök a Róma melletti Tivoliban folytatta tanulmányait, egy másik bosnyák ferences, Giovanni Braenovich a Derventa vikáriusként irányította és vizitálta a hódoltsági egyházmegyét.u> A századvégi nagy háború alatt pedig az említett Don Luca Natale törődött a katolikusokkal. Előbb a hódoltságot irányító szerémi püspöki vikárius volt, majd 1708-ban hosszas huzavona után Róma kinevezte belgrádi püspöknek. A belgrádi misszióspüspökség helyzete azonban a karlócai béke után radikálisan megváltozott, hiszen a török hódoltság egykori területe, a Temesközt kivéve, most már a királyi Magyarország lett, míg Belgrád maga továbbra is fontos török erősség volt. Don Luca Natale tehát, aki továbbra is az immár keresztény kézre került plébániáján lakott, el volt vágva a híveitől, és mint az a temesvári katolikusok itt közölt leveléből kitűnik, hiába igyekezett vizitálni Temesváron: a törökök megfenyegették, hogy ha nem akarja, hogy a temesvári vár tornyába zárják, akkor sürgősen távozzon el a területükről, ezt a tanácsot Don Luca Natale kénytelen-kelletlen meg is fogadta. Az egyik itt közölt levélből az is kitűnik, hogy miért volt igencsak kedvezőtlen véleménye Don Luca Natale belgrádi püspöknek Raguzai Lajosról: a misszionárius munkájáról azoktól a bosnyák ferencesektől szerezte az értesüléseit, akik a Temesközt saját területüknek tekintek ték, és ezért féltékenyen néztek az - egyébként szintén horvátul beszélő és szintén obszerváns ferences - raguzai szerzetesre. A bosnyák ferencesek kiközösítették Raguzai Lajost és eltiltották miséje hallgatásától a temesvári katolikus híveket. A raguzai kereskedőkre támaszkodó raguzai misszionáriusok és a magyarországi hódoltság falvait kiváltságaik alapján saját kizárólagos vadászterületüknek tekintő bosnyák ferences misszionáriusok közti elszánt küzdelem végigkísérte a hódoltsági katolikus egyház történetét - ugyanúgy megtaláljuk ezt a harcot a 16. század végén, mint a 18. század elején, a magyarországi török uralom utolsó éveiben. “Tóth, István György: Relationes missionariorum de Hungária et Transilvania (1627-1707). Roma-Bp., 1994. 209-225. p.
