Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 1. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Barcza József: Eötvös József valláspolitikája
140 Egyháztörténeti Szemle 1/1 (2000) nyosan nem mozdítja elé egységünket.” A magyarországi nemzetiségek békés együttélését akarta előmozdítani a másik fakultással: „Nem ringatom magamat azon reményben, hogy egy görög katholicus theologicus fakultás felállítása azon nemzeti ellentéteket azonnal meg fogja szüntetni, melyek fájdalom, hazánkban léteznek; de hogy az, hogy ezen nemzetiségek papjainak egy része - s éppen a legkitűnőbbek - e hon többi polgáraival egy helyen nyerik míveltségöket, befolyással lesz az ellentétek kiegyenlítésére, az előttem bizonyosnak látszik úgymint kétségen kívül kívánatos az is, hogy a nemzetiségek papjai [...] jobb nevelést nyerjenek, mint Karloviczán v.[agy] Balázs- falván.”44 5./ Török Jenő monográfiája1' már korábban feldolgozta Eötvös József valláspolitikájának egyik kardinális kérdését, a római katolikus autonómia szorgalmazását. Újabban előkerült levelei is azt bizonyítják, hogy „a szabad egyház a szabad államban” elvét következetesen akarta megvalósítani ezen a téren is, mégpedig szubjektív jellegű elkötelezettséggel. Nemcsak azt fájlalta, hogy elérése nélkül a magyar- országi római katolikus egyház az állam gyámsága alatt áll, ami szubordinációhoz vezet,4(> hanem egy vallásilag indifferenssé váló korban - írta - „arra kellene törekedünk: hogy a régi tespedésből kibontakozva új életet öntsünk egyházi szervezetünkbe, s lelkesedést ébresszünk azon érdekek iránt, melyekre nézve most csak közönyösséggel találkozunk, [...] hogy azon frigy melyet az egyház az alkotmányos elvekkel köt, ne csak színlelt de valóságos legyen, hogy támaszát ne csak látszólag de valósággal a népben keresse.”4' Amennyiben az ön- kormányzat kiépítésével, az alapítványi-anyagi-iskolai, mondjuk így: „közéleti jellegű” ügyek intézésében a világiak aktív szerepet kapnak, s többé nem eo ipso csak a klérus irányít és képvisel mindenhol mindent, - a maga korlátlan hatalmával, - ez a katolicizmus megújulását, megerősödését, a római katolikus lakosság szellemi és anyagi felemelkedését vonja maga után. Egyházának lelkiismerete szerint hűséges fiaként ezért is szerette volna „az autonómia által új, erősebb alapokra fektetni egyházunkat, hogy ne csak híveinek számában, de * 46 41Eötvös-levelek, 1930. 65. p. '■’TÖRÖK JENŐ: A katolikus autonómia-mozgalom, 1848-1871. Adalékok a magyar liberális-katolicizmus történetéhez. Bp., 1941. 46Concha, 1922. 197. p. ' Eötvös-levelek, 1967. 74. p.
