Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 1. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Barcza József: Eötvös József valláspolitikája
Barcza József: Eötvös József valláspolitikája 133 zsidókkal, nem vált vala egy keresztény a pogányok közül”; és I. Gergely pápát: „azokat, kik a keresztény vallást nem követik, szelídség, jóakarat, intés és szabad meggyőződés által [kell] vezetni a vallás egyességéhez.”14 5 Ugyancsak jellemző egyik, 1840. március 6-án az országgyűlés főrendi tábláján tartott beszédének részlete: „a lelkiismeretnek minden erőszakolása, bárkik felett űzetik, végre megter- mik káros gyümölcseit, hogy mint mindenütt, úgy a vallásban a nyugalomnak egyetlen biztos alapköve a szabadság. [...] Mi tisztelni fogunk minden lelkiismeretet, minden vallásos meggyőződést, mert ismerjük mindazon szerencsétlen következéseket, melyeket a vallásos türelmetlenség s vakbuzgóság a múlt századokban szültek.”1’ Optimistán tekintett jövőnk felé, mert Magyarország története - szerinte - azt mutatja, hogy a vallásszabadság biztosítása felekezetközi izgatásokra alkalmat nyújthat ugyan, de „meg vagyok győződve - fejtegette egyik parlamenti felszólalásában - hogy e hon polgárainak keble, bármely vallásfelekezethez tartozzanak is, nem azon talaj, melyen a gyűlölségnek magvai ki fognának kelni. Hogy e nemzet, mely még akkor, mikor külső befolyások következtében fegyverben állott, soha nem feledkezett meg arról, hogy különböző egyházakban csak az egyházra kéri Isten áldását; hogy ezen nemzet, mely oly korszakban, midőn Európának majdnem minden népei a vallás következtében ketté váltak, soha egységességének érzetét nem vesztette el.”16 17 Gondolataiban pedig ezt a mondatot írta le: „Többnyire annál türelmetlenebbek vagyunk mások véleményei iránt, mennél inkább kételkedünk saját állításaink helyességében.”1' II. Eötvös Józsefnek a fentiekben érzékeltetett keresztyénsége és egyháztörténeti tájékozottsága meghatározta állambölcseleti, illetve valláspolitikai koncepcióját. Eszménye a vallásra épült államhatalom. „Egy állam sem állhat fönn vallás nélkül” - szögezte le - nemcsak azért, mert „jogfogalmaink mindig vallásos eszméinken alapszanak”, “Eötvös, 1840. 146. p. l5Eötvös-levelek, 1967. 74. p. “ZELLER ÁRPÁD: A magyar egyházpolitika, 1847-1894. 1. köt. Bp. 1894. (továbbiakban: Zeller, 1894.) 254. p. 17ÖM. XIX. 19. p.
