Egyháztörténeti Szemle 1. (2000)
2000 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Tóth István György: Raguzai Lajos, a hódoltság utolsó misszionáriusa
Tóth István György: Raguzai Lajos 13 században Hongkong fog betölteni a kínai birodalom életében. Ragu- za kereskedői mind a keresztény világban, mind az oszmán birodalom területén szabadon mozoghattak.'* 1 II. A városállam a 15-16. században messzemenő kiváltságokat kapott a törököktől, és az oszmán hódítás nyomán egységes, a raguzaiak előtt nyitott területté vált a Balkán-félsziget Isztambultól Budáig. Ezért Raguza polgárai különösen alkalmasaknak tűntek arra, hogy ellássák a misszionáriusi és apostoli vizitátori feladatokat. A raguzaiak buzgó katolikusok voltak, jól kiismerték magukat a török uralom alatt álló Balkánon, tudták, hogyan kell bánni a török hatóságokkal, és az olasz mellett második anyanyelvűkként beszélték az „illír”, azaz a délszláv (szerbhorvát) nyelvet, továbbá mint a töröknek adózó városállam polgárai, szabadon mozoghattak az oszmán birodalom területén. A raguzai kiváltságos kereskedőtelepek katolikus papjai Belgrádtól Szófiáig biztos támaszai lettek a katolikus hitterjesztésnek, és - bár a forrásaink elég szűkszavúak e kérdésben - tudjuk, hogy a 16. század második felében működtek raguzai káplánok a török uralom alatt álló Budán is.6 Nagyon “TÓTH ISTVÁN György: Raguzai Ulászló más néven Szulejmán janicsár laikus ferences barát levele Budáról. In: Ráday Gyűjtemény Évkönyve, VII. Bp., 1994. 191-193. p.; ZláTAR, ZDENKO: Our Kingdom come. The Counter-Reformation, the Republic of Dubrovnik, and the liberation of the Balkan Slavs. Boulder, 1992. 225-251. p.; UÖ: Between the double eagle and the crescent. The republic of Dubrovnik and the origins of the Eastern question. New York, 1992. 37-45. p.; Istorija Beograda. I. Beograd, 1974. 452-456. p.; CARTER, FRANCIS W.: Dubrovnik (Ragusa). A classic city-state. London-New York, 1972. 327-381. p.; KresiC, BARISA: Dubrovnik: A Mediterranean urban society, 1300-1600. Los Angeles, 1997. 6Raguzai Bonifácra és hódoltsági útjára: Archivio Segreto Vaticano, Roma, Archivum Arcis I-XVIII. 1851-1854. Theiner, AUGUSTINUS: Annales ecclesiastici. III. Romae, 1856. 271-276. p.; Fermendzin, EUSEBIUS: Acta Bosnae potissimum ecclesiastica. Zagrabiae, 1892. (továbbiakban: FERMENDZIN, 1892.) 310-337. p.; UŐ: Chronicon observantis provinciae Bosnae Argentínáé ordinis Sancti Francisci Seraphici. Starine (Zagreb), 1890. 29-30. p.; VERESS ENDRE: A kolozsvári Báthory-egyetem története lerombolásáig, 1603-ig. In: Erdélyi Múzeum, 1906. 169-193., 249-263., 319-320. p.; VERESS, ENDRE: Epistolae et acta Iesuitarum Transylvaniae temporibus principum Báthory. I-II. Kolozsvár-Bp., 1911-1913.; VaninO, MIROSLAV: Bartol Sfondrati u Temesvaru g. 1582. Vrela i prinosi (Szarajevó), 1934. 150-153. p.; LUKÁCS, LADISLAUS (edidit): Monumenta Antiquae Hungáriáé. II. Romae, 1976. 158., 209-226., 267-277., 305. p.; ARCE, AguSTIN OFM: Bonifacio de Stephanis (c. 1504-1582). Último guardián de Monte Sión y obispo de Ston. In: Archivum Historicum Franciscanum, 1983. 296-341. p.; PREMROU, MIROSLAV: Serie dei vescovi romano-cattolici di Beograd. In: Archivum Franciscanum Historicum, 1924. 492-493. p.; BUTURAC, JOSIP: Katolicka crkva u Slavoniji za
