Egyházi Értesítő, 1990 (314-325. szám)
1990-03-01 / 316. szám
ember attól,hogy ej^y ilyen kiállás karára lehet, és mezért ’’vár egy jobb alkalomra", mely aztán talán el se jön többé, mert nincsenek megismétlődő alkalmak. Ha Isten megbízott engem valami elvégzésével, akkor arra meg is adta az alkalmat. Ha ezt elmulasztjuk, mert jobb alkalomra varunk, hűtlenek lettünk a nekünk adott feladattal szemben. A gyavasag harmadik fajtaja a megalkuvás. Nem lehet most megtennem, mert akkor... vagy: 'tel kell fogadnunk a helyzetet, mert nem tudjuk megváltoztatni azt". Vájjon igaz-e ez? Vájjon nem azért változott-e meg a világ mert voltak olyanok, akik nem alkudtak meg hanem keszek voltak kockáira tenni meg eletüket is meggyőződésük tamogatasara? Nem kell az igazan nagyokra gondolnunk j csupántörténelmi vagy egyhaztörteneti példákra. Milliók szenvednek ma is amiatt, hogy kitartanak politikai vagy vallási meggyőződésük mellett es elvállalják a szenvedést minden tekintetben. És ha ki merünk állni hazafias vagy politikai nézetünk mellett ilyen módon, miért nem merünk kiállni Isten mellett? Miért alkuszunk meg és mentegetőzünk ha vallásos kérdésekre kerül a sor? A gyávaság negyedik fajtája az u.n, "fair deal" azaz a méltányosság, az adok-veszek elve. Lealkuszunk elveinkből, hogy a másikkal megegyezzünk, s ezt azért tesszük mert ő is "enged az igazabol". De az igazsággal nem lehet alkudozni. Vagy igaz valami teljesen, vagy nem. Ha pedig nem igaz, akkor nem érdemes képviselni. A keresztyeneket nem azért küldte Isten a világba, hogy alkalmazzák & világra a keresztyenseg tanításait, hanem hogy szembesítsek embertársaikat Istennel. Ez a* Isten akarata - ezt kell hirdetnünk, nem pedig elfogadható megoldásokat keresnünk. S hogy a világ mivel felel majd azt úgyis tudjuk. Jézussal kezdte meg, keresztfára feszitette. Azóta se más a tanítványok feladata minthogy Istent es az ő akaratát szembeállítsák, kihívóan a világ velemenyevel, es tegyek ezt kielezve éppen jézus Krisztus Keresztjének hirdetése által. A gyavasag ötödik fajtatja a bizonytalankodás . Csakugyan úgy van-e mint gondolom vagy hiszem, mivel annyi más mond különböző véleményt. Lehet-e, hogy az amit tiz ember mond ne lenne igaz, és hogyan merjek én, egyetlen mást vailani? FŐle^ tanult emberek veszik figyelembe masok véleményét. Luther világosán megmondotta amikor tételeinek visszavonására akarták kényszeríteni: "Hacsak a Szentirasbol, vagy világos okokkal meg nem győznek, semmit vissza nem vonok, mert nem jó az embernek lelkiismerete ellen cselekednie". A mi számunkra sincsen más tamasz: csak a Szentiras. Ha mi, mint keresztyenek hiszünk abban, hogy Isten szeretj megváltott és vezet ma ás, akkor bátrán keil erről bizonyságot tennünk lepten-nyomon, nem pedig gyáván semlegesnek maradni, halogatni a döntést megalkudni, masokhoz alkalmazkodni vagy bizonytalankodni. "Aki hűségesen kitart, annak adom az Élet Koronáját" azt mondja az Úr. v «■ Kémény Peter. Egyházi Értesítő 5 1990 március hó.
