Egyházi Értesítő, 1990 (314-325. szám)
1990-02-01 / 315. szám
az ,rÉnistenról" mert ezekben az "emberkékben" teljesen ki van fejlődve az önimádat és az önféltés. Énistenük előtt nem kell szégyenkezniük, mert csak azt tettek ami tetszett nekik. Énistenük gondot is visel rájuk, mert nincsen semmi más dolga mint hogy sajat magaval törődjék. Énistenük mindenki mást vagy alárendel nekik, vagy közömbössé teszi őket másokkal szemben. Mindez azért jutott eszembej és ömlött ki toliamból^ mert nem ^regiben az írásban Jozsué történetét olvastam. Ez a bíró, népvezér, aki átvette Mózestől a vezetést annak halála után, és akinek feladata az volt, hogy letelepítse népét Kánaánban, sok tekintetben magunkra emlékeztet. Mögötte^ van e^y harcos élet, amelyből népét az Igeret Földjére vezette be. Körülötte is új generáció nőtt feL ő is érezte mint mi, hogy sok tekintetben inkább e^y degenerációról van szó, Mint egy uj nemzedékről. Azok is ki .voltak teve a körülöttük-élő népek elpuhult elete csábításainak. Azok is elkezdtek idegen isteneket imádni, akárcsak a mi gyermekeink, s sokszor magunk is. De senki sem tehet szemrehányást gyermekeinknek aki nem járt elől jo példával. Ezért kell elolvasnunk igazán ;jo ^példának Jozsué búcsúszavát népétől: "Hogyha rossznak találjatok n.zt, hogy szolgáljatok az Urnák, válasszatok még ma, akit szolgáljatok: akar azokat az isteneket akiknek a ti atyaitok szolgáltak, míg túl voltak a folyóvízen, akár az Emoreusok isteneit, akiknek földjen lakoztok; en azonban és az én házam az Urnák szolgálunk. (Jozsué 24:15). Milyen könnyű alkalmazni azt az Igét saját magunkra, és így Írni le: Ha rossznak találjatok, hogy a Szentháromság egy Igaz Istennek szolgáljatok, es az (5 megváltó kegyelmének megfelelően hitben éljetek embertársaitok között és hiteteket a szeretet cselekedeteiben mutassátok meg, akkor válasszatok kinek akartok szolgálni. Akár azokat az Isteneket, akiknek atyáitok szolgálták mig hazánkban a tengeren túl voltunk. Akar a kapitalizmus "Énisteneit" akiknek földjén lakoztok, a látszatból végzett munkát, a sportot, az autót, a külföldi utakat,a mindennapi húst és kalácsot és a semmi massal való nem törődést. De ki lesz aki közülünk úgy fejezi be mint Jozsué: "Én azonban es az en hazam nepe az Urnák szolgálunk"? Vegyük eszre azt, hogy mindennél nagyobb szükség van arra, hogy Isten mellett kiálló, hitvalló emberek támadjanak közöttünk, akik ki merik nyilatkoztatni a világnak, környezetüknek, hogy ők pedig megalkuvás nélkül Istent, az Urat, a Teremtőt és Megváltót és Megszentelót akarják szolgálni, nem pedig az Énistent. JÓ példa nélkül nem lehet követőket szerezni, es követőkre manapság is igen nagy a szükség. A kérdés röviden ez: Te kinek szolgálsz? Mit mpndasz? Azt-e: Hiszek benned Énisten, mórt ez jjo nekem? vagy pedig: Hiszek Benned en Istenem, aki teremtettél, megváltottál, és aki engem szeretsz meg a siron túl is. Kémény Peter. 1990 február hó. Egyházi L'rtesitő 5
