Egyházi Értesítő, 1990 (314-325. szám)
1990-12-01 / 325. szám
Néhai CSONT IMRE. ált 71 evet. November 25-ikén elhunyt. Földi maradványait november 27-iken a Centennial Park-i temető krematóriumában hamvasztottak. A feltámadás vigasztaló Igéit Rev.Peter Ryan hirdette, Vajda Géza lelkigondozo imájával vett búcsút maganyossagaban elő honfitársától, kinek ravatalat nem vette körül hitves, gyermek, es unoka. i "Idegen és jövevény vagyok közöttetek... I.Mózes 2J>:k. Csont Imre eletrajzat tarja elenk a Bibliai vers néhány szava. Bemutatja mint bankodét. Drága honfitársunk a hazátlanság fájdalmának érzése számara szüLetett. Tordai gyermek-és ifjúkor cisebbsegi sors szomorúságát be:etőzte mikor Erdély északi részének viszszacsatolasakor varosa roman uralom alatt maradt. Nem tudott úgy sirni senki efelett mint ő. Elhagyta hazáját, de mindig egyedül járt, otthontalanul érezte magát. áldozatkészsége volt csak isme* retes, mert valahányszor Erdélyi menekültjeink kerestem fel és kertem, körülményeihez mértén áldozott. .Csont Imre, fáradt vándor honfitárs, nehanyaam akik ismertünk fájó sziwáL búcsúzunk elhamvadt arcmosolyodtol, amelyet megtört a kegyetlen kor, de csak testedet,- mert a lelked mar hazatalált abba az örok hazaba amiről idei-e nt legfeljebb néha - álmodtál. Nyugodj békében honfitárs! Jézus Krisztus ma is ugyanaz, viszontlátásnak záloga. Ez a viaki tegnap volt. Ma is most is Meg- szontlátás végső és örök forrása: valtónk^es ráteszi kezet a lehaj- Eljövök és magamhoz veszlek titetott gyászoló főkre. két, hogy ahol én vagyok ti is ott És mindörökké ugyanaz marad. Ez legyetek. (ján.1Á:3. az örökéletnek nagy kezessége, a Csak az hal meg akit elfelednek! Egyházi Ertesitő. 1990 december ho. 6. Néhai BACHMAYER JÁNOS Élt 86 évet. November 25-iken elhunyt. Földi maradványait előzetes gyászmise után a Centennial Park-i temetőbe helyezték nugalomra. A feltámadás vigasztaló Igeit Ft.Marik Tamás Atya hirdette. Gyászolja: fiai László és Lajos csaladjukkal, unokái, valamint számos ismerős és honfitárs.* Jézus Krisztus tegnap és ma és örökké ugyanaz. Zsid.13 8.