Egyházi Értesítő, 1989 (305-313. szám)
1989-03-01 / 305. szám
Azaz: legalább is megpróbált úgy élni mint aki hisz benne főleg akkor, amikor szeretteinek vagy saját magának halalaval néz szembe. De hogyan is lehet elfogadni Krisztus feltámadásának tényét? Emberi logikával nem lghet megközeliteni egy isteni igazságot. A keresztyén ember azonban hitből él és nem logikával bizonygat hanem életével. Azzal, hogy úgy a, mint aki számit arra, hogy van feltámadás, hogy van egy számonkérés, van egy Ítélet, s az Ítéleten túl van egy kegyelem. É- lete Isten kegyelmének bizonyítéka, melyben megmutatja, hogy elfogadta egyszerűen és teljesen, hogy Isten úgy szerette a világot, hogy Egyszülöttjét adta érte a keresztre. Tudja, hogy nincsen abszolút igazság melyet mindenki elfogadna, s minden ember valójában személyes motívumok alapján él. Jólétet, boldogságot, békességet szeretne, anélkül, hogy bármit is tennie kellene. Ez a világ mindig nagy dolgot csinál a másiknak hozott bárminemű áldozatból. Külön dicséretet vár el. De vájjon nem ez-e a keresztyén ember kötelessége? Sokat beszélünk . egyes szülőkről akik életüket feláldozták lemondásukban, szüntelen munkában haszontalan gyermekeikért. A kérdés azonban az: miért? Mi hajtotta őket erre? Az-e hogy ebben az önfeláldozásban éljék ki magukat? Hiszen nagy a különbség az ok között melyet felebarátainknak igyekszünk beadni, amikor jó színben akarunk feltűnni, és az igazi hajtó-ok között. Azért gyűlölték #pl. a farizeusok Jézust mert megkérdőjelezte inditó-okait, és szemükbe mondta, hogy önző és / Egyházi Értesítő. haszontalan emberek voltak mert csak sajat dicsőségüket keresték jótetteikkel és nem igyekeztek inkább szeretetben szolgálni, mint ahogy az Isten várta el tőlük. Senki se szereti ha életébe beavatkoznak és firtatják mit miért cselekszik. Viszont ugyanilyen veszélyes dolog megfeledkezni Isten előtti felelősségünkről, mely megkövetelj, hogy segítsünk ott, ahol segítségünkre szükség van. És nekünk, mint Isten gyermekeinek törődjünk kell azokkal akik Krisztus halala miatt testvéreinkké lettek. Husvetkor, az első húsvétkor megváltozott a világ. Nem mert fizikai kepe változott volna meg, hanem mert voltak emberek akik megváltoztak. Ma sem lehet megváltoztatni a világot másképpen mint az emberek meg^altoztatasával. De ezt önmagunkkal szemben és ^önmagunkban kell megkezdeni. Ide vág a sokszor használt vers a Hegyi beszédből: "Miért mondod, hogy szálka van atyádfia szemeben, amikor a magad szemeben lévő gerendát nem veszed észre?" A világ megtérítése az egyén megtérésével kezdődik, és ott fejeződik be, ahol az ember készen van elindulni, hogy bizonyságot tegyen. Senki se mondja meg nekik, hogy mit mondjanak, maguktól tudják, mert a szívük tele van Isten kegyelmének boldogságával. így kellene nekünk is kimenni embertársa* ink, csaladunk, barátaink, munkatársaink közé, csendesen hangoztatni életünkkel: Tudom, hogy az én Megváltóm él, az Ur feltámasztotta, amint engem is fel fog támasztani mindazokkal együtt, akik hisznek. Kémény Péter. 5 1989 március hó
