Egyházi Értesítő, 1989 (305-313. szám)

1989-11-01 / 312. szám

Néhai MASZONG JÁNOS Élt 8^+ évet. Október 27-ikén hosszas keresztyéni türelem­mel viselt szenvedés után jóságos lelkét visz­­szaadta teremtőjenek. Földi maradványait októ­ber 3'1-iken előzetes gvaszmise után az Enfield-i temetőbe helyeztek nyugalomra. A föltamadas vi­gasztaló Igeit Father Aldo De Lucca es Vajda Gé­za lelkigondozó hirdették. Gyászolják: bánatos özvegye Erzsébet, valamint számos ismerős, barat es honfitárs. "Elég néked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által vé­geztetik el.” II.Korinthus 12:9» Ha a szenvedés eltűrésének ke­resztyéni példaképét akarom megta­lálni-, akkor Maszong Janos meg­gyötört, de mosolygós arca tűnik fel lelki szemeim előtt. Komoly betegsege tiz evvel eze­lőtt súlyos rák operációval kezdő­dött. Majd csaknem hét.evvel ezelőtt agyvérzést szenvedett, melynek kö­vetkezteben majdnem m©zgaskeptelen­­ne vált es beszelőkepesse^ét tel­jesen elvesztette. Ilyen állapot­ban élt otthon szerető felesegenek a gondoskodása mellett', aki nem csak testi szükségleteiről gondos­kodott, hanem lelkiekben is mellet­te állt imádságos lélekkel, bibli­ával a kezében. Soha nem lettem meg a fenti li­get ilyen tökéletesen kiábrázolva! A szenvedés elfogadása, a fajdalom elviselése es a szotlansag rabsaga mind olyan próbatétel, amelyek kö­zül e^y is sok embert letört vol­na. Janos mindegyiket alázatos és keresztyéni türelemmel viselte.Nem lehetett úgy -meglátogatni, hogy Egyházi Értesitő. £ széles és ragyogó mosollyal ne kö­szöntötte volna az érkezőt. Olykor jókedvében meg dúdolt is, vissza­idézvén regi zenes múltját, amikor meg jo tüdővel fújta trombitáját a katonazenekarban. Minden kis fi­gyelemnek tudott örülni, minden tréfán jót tudott nevetni és az em­ber elszegyelte magat a jelenlete­­ben, hogy ekkora próbák alatt ho­gyan vizsgázott az ő Ura előtt. Is­tenbe vetett hite soha nem hagyta el es üdülés volt őt meglátogatni, mert erőt lehetett az ő erőtlensé­géből meríteni. Halas szivvel köszönjük meg Já­nos testvérünket az Istennek. Kö­szönjük derűs termeszetet, kedves es alazatos egyéniségét es azt a paldat,amit nyomorusagaban is fel­­ragyogtattatott előttünk. Jo tud­ni, hogy a mi Istenünk őt a szén­✓ y y vedesek után a tenyeren vitte fel az örök dicsőségébe! Halleluga! Janos testverünk nyugodjál be­kében es a viszontlátásra! . 1989 november ho.

Next

/
Oldalképek
Tartalom