Egyházi Élet, 1917 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1917-03-01 / 3. szám

EGYHÁZI ÉLET.

•7-1917 Márczius.

§

cdü Cn>

CSENDES ÓRÁK.

I

I I

>

v>---A Krisztus prédikáltatása feletti öröm.

(B.) Jó Atyám, add értenem és éreznem a Te áldásaidnak nagy voltát, melyekben engem és minden embereket részeltetsz a Krisztus prédikáltatása által. Ámen.

Elolvasandó Pál apostolnak a rómabeliekhez Írott levelének I 0 -ik része.

Textus: “Akármi módon, akár képmutatás szerint, akár igaz szívvel, a Krisztus prédikáltatik és ezen örülök én most és ezután is ezen fogok örülni.” (Filippi I. rész. 18. v.)

Mikor Jézus elvégezte megváltói munkáját s az apostolok elhirdették az ő csodálatos dolgait, messze földről is eljöttek az emberek az ő beszédeik meghallgatására s szivükben örömmel tértek tőlük haza. Ha valaki megkérdezte volna őket, hogy mi felett örülnek, bizonyára Pál apostollal ezt felelték volna: “A Krisztus prédikáltatik és ezen örülök én.” Gondolkozzunk csak, hogy mi oka volt Pál apostolnak igy kiáltani fel.

Azt tudom, hogy zavartalan örömöm csak úgy lehet, ha nyugodt a lelkiismeretem, ha békeségben élek Istennel és felebarátaimmal és meg tudom magamat őrizni attól, ami káromra van, de egyszersmint a javamra szolgáló dolgokat is megcselekszem. De ki mondja meg, hogy ezt hogyan teljesíthetem? Ki tanít meg arra, hogy mi az igazság, mi a jó, mely által megtartatom? Hiszen én, gyarló ember tévedhetek s talán csak későn ismerem meg, hogy amit jónak hittem, az is rósz. íme Pál is azt hitte, hogy jót cselekszik, mikor Krisztus anyaszentegyházát pusztította, pedig vétkezett ezzel. S hogyan jutott vétkének tudatára? Ügy, hogy hallotta a Krisztus prédikáltatását. Ügy tudta, hogy nem adatott más név e földön, mely által meg kell tartatnunk, mint a Krisztus neve. Azé a Krisztusé, aki azt mondta

magáról: “En vagyok az út, az igazság és élet.” “Én vagyok ama jó pásztor.”

S ime, megnyíltak szemei! A nemes harcot megharcolta s eltétetett neki az örök élet koronája.

Mig Krisztust nem ismerjük, mi is csak a sötétben tévelygők vagyunk. De az ő prédikáltatása által megtudjuk Isten tökéletes akaratát, példájából pedig megtanuljuk, hogy hogyan maradhatunk az O törvényeiben, hogy boldogok legyünk.

De lehetünk-e boldogok, ha csak magunk örülünk s másokat bánkódni látunk magunk körül? Bánkódott, panaszkodott, kesergett a nép Krisztus eljövetele előtt. De a Krisztus prédikáltatásának nyomán feléledt a hit és szeretet, az emberek szive átformálódott, mert a legszükségesebb tudomány, az O evangéliuma népszerűvé vált.

Nincs többé rabság, nincs ijesztgetés, ahol a Krisztus prédikáltatik! Nézd, hogy űzik onnan ki a gonoszt, hogy az igazak, becsületesek győzzenek! Nézd, hogy buktatják el azt, aki az ember legszentebb törekvéseit akarja meghiúsítani! S nézd, mint terjed a világosság, mily rohamosan gyarapodik azok száma, kiknek keserűsége örömre fordul, mert a Krisztus prédikáltatik !

S te nem mulasztottad-e el mégis a Krisztus prédikálásának meghallgatását igen gyakran? Nem tartottad-e elsőbbnek a világi örömöket annál az örömnél, amit O nyújt? Bizony, nem cselekedtél akkor jól! Hallgasd meg azért az Idvezitő hivó szavát, siess hozzá, hogy ne csalódj, hanem örömeidet gazdagítsad Benne.

Istenem! Serkents engem a Krisztus prédikáltatásának hallgatására. Örömöt hirdetsz Te minden népeknek O általa, s lelkemet megelégited az O beszédjeivel. Elégséges öröm vagyon Te nálad, Uram, azért tarts meg engemet a Te szeretetedben. Adj nekem készséget, hogy tehetségem szerint én is elősegítsem a Krisztus prédikálását s ha bajok nehezed nének reám, add, hogy az ő szava vidámitsa meg lelkemet mindörökké — Ámen,