Egyházi Élet, 1917 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1917-07-01 / 7. szám
EGYHÁZI ÉLET. 11 1917. Julius. XLVII, LECZKE. 1917. Julius 22. PÁL APOSTOL ATHÉNÉBEN. (Olvasandók az Apostolok Cselekedeteiről Írott könyv XVII. részének 15—34 versei.) (H.) Abban az időben, a Krisztus születése után való 60-as években, a mikor Pál apostol missiói útjaiban az Isten igéjét hirdette, a legmiveltebb nép a görög volt. Görögországnak fővárosa, Áthené volt a görög miveltség egyik központja. Itt laktak a hires görög bölcsek és tudósok. De ezek még semmit sem tudtak az Úr Jézusról. Azért Pál apostol Bereából, hol tanított, Athénébe ment, hogy ott is hirdesse az Isten igéjét. Pál apostol Athénében igen elszomorodott, mikor látta, hogy az egész város bálványokkal van tele s előbb a zsidók imaházaiban prédikált a bálványok ellen, azután, hogy a görög bölcsek úgy kívánták, elment az areopagus-ba, a hol a bölcsek tanítottak s ott egy igen figyelemre méltó beszédben magyarázta a Krisztus evangéliumát. “Áthenébeli férfiak, ---- monda ---- ti másoknál mindenekben különbek vagytok és istenfélők is, mert láttam egy oltárt, melyre ez van Írva: Az ismeretlen Istennek. Azért jöttem hozzátok, hogy azt az Istent hirdessem nektek, a kit ti nem ismertek, de én a Jézus Krisztus által ismerem. Ez az Isten teremtette az egész világot s mindent, a mi ebben vagyon; ez az Isten teremtette egy vérből az egész emberiséget, tehát egymásnak testvérei vagyunk. Ebben az Istenben élünk Vagyunk és mozgunk. Ne hasonlítsuk hát ez Istent kőhöz, aranyhoz és ezüsthöz, mert ez tudatlanság és bálványimádás. Hanem térjünk meg mindnyájan az Istenhez, a melyre az utat nekünk a Jézus által mutatja.’’ És beszélt az utolsó Ítéletről és feltámadásról. Pál apostol prédikálását sokan megértették és elfogadták a bölcsek közül is; mások ellenben gúnyolódtak felette. De mindenesetre erős nyomokat hagyott Pál apostol a görögök szivében s igy érthetjük meg, hogy a görög keresztyének később igen sokat tettek a kérész - tyénségért s a keresztyén egyház egyik nagy részének vezetői lettek. Azt mondják ma sokan, hogy a tudományos ember nem lehet jó keresztyén. Hát ez bolond állítás, a mire az áthenébeli tudományos görögök is megadták a feleletet akkor, a mikor közülök sokan megtértek és keresztyénekké lettek. Sőt inkább azt mondjuk, hogy csak az, a ki tanult, lehet igazán jó keresztyén, mig a tanulatlan ember, a kit a babonaság és vakhit félrevezetnek, ritkán lehet igazi keresztyén. A tudomány nem ellensége az igaz keresztyénségnek, mert azt látjuk, hogy a legokosabb emberek mind jó keresztyének; a tudomány még elősegít, hogy a Krisztus evangéliumát igazán megértsük s igy jobb keresztyének legyünk. Ne féltsük hát a keresztyén vallást a tudománytól, sőt igyekezzünk mi is minél többet tanulni, hogy igy még jobban megértsük az evangéliumot. KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK. Melyik nép volt Pál apostol idejében a legmiveltebb ? A görög. Görög nyelven Írtak és beszéltek ekkor a föld tudósai. Melyik volt Görögország fővárosa ? Athéné, a hol a görög bölcsek is tanítottak. Pál apostol volt-e Áthenében? Igen s ott nemcsak a zsidóknak, hanem a görög bölcseknek is hirdette a Krisztus evangéliumát. Haszonnal prédikált-e itt Pál? Eredménnyel, mert a mint fel van jegyezve, Dénes bölcs s egy Damaris nevű asszony, továbbá mások is keresztyénekké lettek. Tudományos ember lehet-e jó keresztyén? Nemcsak lehet, de a tudatlannál jobb keresztyén csak a tanult ember lehet. Görögországban másutt is járt Pál? Igen, a nevezetesebb városokat mind felkereste s mindenütt alapított keresztyén egyházakat. Mire tanítson Pál apostol ezen missiói útja ? Tanuljuk meg, hogy nem elég, ha mi megismertük a Krisztus evangéliumát; kötelességünk másokkal is megismertetni azt, hogy igy lehessünk azoknak javára.
