Egyházi Élet, 1916 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1916-10-01 / 2. szám
Egyházi élet. o-1916. október. hogy az Ö törvényeiben maradjunk. És csábítson bár a világ minden múló öröme: mi nekünk Ö legyen egyetlen nyerésé-' günk, oltalmunk és erősségünk. Akkor nem félünk, ha jön az ősz; nem rettegünk, ha lehullunk az élet fájáról, mert tudjuk, hogy amint Isten akaratából születtünk, úgy Isten akarata az is, hogy egyszer meghaljunk; mert tudjuk, hogy aki segítségünk volt egész életünkben, feltámaszt a halálból és az örök élet idvességével koronázza meg életünket. Az ősz komor napjaiban gondolkozzunk ezekről, a hulló levelek juttassák eszünkbe ezeket, hogy készen legyünk minden perczben Isten elé állani s számot adni sáfárkodásunkról életünk virágai és jó gyümölcsei által. (H.) □□□ Keresztyén Ifjak Társasága. Az élet virágos kertje az ifjúság. L korban határozódik el sorsunk, hogy gyümölcsöző' lesz-e az az élet delén, a munkásság nagy mezején, vagy pedig dudva, burján, gaz öli-e el az emberi lélek legnemesebb érzelmeit is. — Mert az ifjúi kebel fogékony a jóra s rosszra egyaránt. Milyen érzelmeket plántáltunk bele: ettől határozódik az egész jövője. A nevelésnek a legelső és leghivatottab helye természetesen a család s munkáiéi a gondos szülék. De a szív ifjú korban vágyik a társas élet után s a családi szűk körből kirepülni óhajt. Hova repüljön? Ha tágabb körű családja, második édes anvja, egyháza nem elégíti ki vágyait, keresi azok kielégítését ott, hol legtöbb esetben a romlás vár reá. Tapasztalati igazság, hogy a legtöbb emberi élet romlásának oka az, hogy az a társadalom, melynek kebelébe az ifjú tartozott, nem tudta, vagy elmulasztotta helyes irányba terelni az ifjúi lélek vágyait. Ha szükség van valahol arra, hogy e tekintetben az ifjaiért tegyen az egyház valamit: úgy kétszeresen szükség van erre itt Amerikában, hol igen sok azon ifjak száma, kik elszakadva a szülei hajléktól, tanácsadó nélkül kény telenek leélni a tanácsadóra nagyon is rászorult ifjú éveiket, de szükség van minden más ifjú számára is azért, mert ^alán sehol a világon oly édesen nem csábit a kisértés s oly sok alkalmat nem ad a bűn a romlásra, mint itt. A toledo-i, O., Keresztyén Ifjak Társasaga.