Egyházi Élet, 1916 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1916-09-01 / 1. szám
EGYHÁZI ÉLET. 10-1916. szeptember. Bevezetés. (B) Amerikában, hol a népiskolák a gyerme kék rendszeres vallásos oktatását nem teszik kö telezővé, magok a különféle vallás felekezetek, magok az egyházak gondoskodnak a hozzájuk tartozó gyermekek vallásos neveléséről a vasárnapi iskolában. Mi magyarok eddig igen kevés figyelmet fordítottunk erre a rendkívül fontos egyházi tevékenységre s ennek a mulasztásnak egyre gyakrabban feltűnő szomorú jeleit fájó szívvel látjuk. Sok református magyar szülő gyermeke annyira el volt hanyagolva lelkileg, hogy felserdülve, egyháztalanul, sőt — sajna — istentelenül él. Az ifjabbak alig ismerik zsoltárainkat; egyházunk tanításai felöl még halvány fogalmakkal sem birnak; a bibliai történeteket nem tudják; jó szerencse, ha édes anyjuk fejükbe, ha nem is szivükbe, verhette a “Mi Atyánk”-ot. Alapítsunk hát mindenfelé vas. iskolákat, a meglevőket pedig erősítsük meg: ez a megoldá sa e fontos kérdésnek. A vas. isk. leczkékkel az érdekelteknek segítségére sietünk. Nem követjük az amerikai egyházak vas. iskolai rendszerét, mert tapasztalatból merjük állítani, hogy azzal nem érjük el célunkat. Nem akarjuk mi hat, sőt tiz és több évfolyamra terjedő részletes, aprólékos dolgokkal a zsenge gyermek elméjében a fogalmakat összezavarni. Mi nem széles, hanem erős fundamentumot akarunk épiteni, mely vészben és viharban is megbirja a ráépitendőket. Legelőször tehát a legfőbb bibliai eseményekkel ismertetjük meg a növendékeket. A második esztendőben hit és erkölcstani leczkéket készítünk azok részére, kik az első évi anyagot jól tudják. Majd kivonatos egyháztörténelmi és kathekizmusi leczkéket adunk. Mire oda érünk, talán annyira megérik munkánk gyümölcse, hogy megalakíthatjuk a felnőttek bibliai osztályát. Ajánljuk minden lelkésznek és egyháznak, hogy már most, lapunk ez első számával kezdjék el ----ha lehet----- a vas. isk. leczkéket, velünk együtt. Pár esztendő leforgása alatt megállapíthatjuk, hogy nem tévedtünk-e, mikor a vas. iskolák megszervezésével az uj rendszert bevezettük, abból az igazságból indulva ki: "inkább keveset, de jól!” (H.) A biblia-történetek tárgyalásánál is új módszert vezetünk be, szem előtt tartva azt az igazságot, hogy “a betű megöl, a lélek az a mi megelevenít.” Nem akarjuk elhitetni még a gyermekkel sem, hogy a teremtés története vagy a többiek is, mind tökéletes és megdönthetien hit-igazságok, mert tudjuk, először is, hogy a világ teremtésének mikéntje s az ehhez hasonló kérdések eldöntése nem a keresztyén vallás feladata, hanem a tudományé; nekünk, vallásos embereknek, ezekből a történetekből azt kell megtanulnunk s e történeteknek tanításával a gyermekeket is arra a megdönthetien hit-igazságra kell megtanitanunk, hogy az Isten uralkodik az egész világon, Ő teremtette azt minden benne valókkal, a természet törvényei és minden eseményei az Ő akaratának kifolyásai, minden azért, a mi történik e világon, az Ő akaratából történik. Ha igy értjük meg a biblia-történeteket és igy tanítjuk azokat a vasárnapi iskolában is, soha sem kell félnünk a tudománynak akármely szelétől, soha sem kell féltenünk gyermekeinket a hitetlenségtől, mert látni fogjuk és tanitványaink is meglátják, hogy mi Mózes tör téneteinek betű szerint való elhivése miatt nem harczolunk a tudománnyal, hanem csak a hitnek igazságaiért, melyeket semmi tudomány sem dönthet meg soha. Ne bánjuk hát, akárhogyan is agyarkodnak némelyek a biblia s abban Mózes tekintélye ellen, a tudósok megdönthetik a teremtés Mózesi történetét, vagy akár az özönvíz történetét is: azt az igazságot, mely a biblia-történeteknek nem a betűiben, hanem a szellemében van, hogy Isten teremtette a világot, O tartja fen azt minden benne valókkal és O igazgat mindeneket, soha meg nem dönthetik. MAGYAR VASÁRNAPI ISKOLA.
