Egyházi Híradó, 2003 (41. évfolyam, 1-3. szám)
2003-08-01 / 3. szám
Egyházi Híradó 9. oldal Egyházunk négy, valamint főgondnokunk családja Okos Károly és Marika egy pót-keresztszülőséget vállaltak erdélyben élő, magyar, sokgyermekes családoknál. Az egyik családapától kaptunk köszönő levelet. t /levél az erdélyi keresztszülőktől. Nagy tiszteletű Nagy Bálint lelkipásztor és Okos Károly főgondnok testvérem! Nagyon köszönöm az anyagi támogatást magam és népes családom nevében, sajnos betegség miatt csak most válaszolok amiért szíves elnézésüket kérem. Isten áldását kérem kedves mindnyájukra, hogy gondoltak ránk és segítettek gyermekeink iskoláztatásában. Néhány mondatban bemutatkoznék önöknek, hogy jobban megismerjenek bennünket. 1963. január 27-én születtem Szinérváralján. Elemi iskoláimat szülővárosomban végeztem jó eredménnyel, ami arra sarkallt, hogy a középiskolát Szatmárnémetiben folytassam. Szüleim vállalták a bentlakás költségeit és így egy jó nevű gimnáziumban folytathattam tanulmányaimat. A középiskola elvégzése után a Babes - Bolyai Tudományegyetem geológiai szakára felvételiztem, sikerrel. Az egyetemi tanulmányok elkezdése előtt kilenc hónapig katonai kötelességeimnek kellett eleget tennem. Itt ismerkedtem meg több teológiára felvételt nyert diákkal. Isten kegyelme volt, hogy együtt lehettünk, mert rengeteget tanultam tőlük. A katonai szolgálat leteltével, Kolozsváron ismét találkoztunk, mert egy helyre jártunk bibliaórára. Már ekkor gondoltam arra, hogy otthagyom a geológiát és felvételizek a teológiára. Sajnos ez akkor nagyon bonyolult lett volna, ezért úgy döntöttem, előbb befejezem amit elkezdtem. Isten csodálatos kegyelme folytán 1990-ben a romániai változások után lehetőségem nyílt felvételizni a teológiára. Igaz, hogy ekkor már három gyerek édesapja voltam, mivel 1986-ban megnősültem. Mint családapának, nem volt könnyű újra beülni az iskolapadba, ráadásul még dolgoznom is kellett, hogy el tudjam tartani a családomat, de az Isten nem hagyott el. 1995júniusában befejeztem a teológiát és a szatmármegyei Józsefházára kaptam kinevezést. Itt öt évig éltünk az időközben nyolc tagúra bővült családommal. Isten megáldott négy fiú és két leánygyermekkel. A legidősebb László 16 éves, Eszter 15, Jonathán 13, József 11, Johanna 10, és Dániel 8 évesek A gyermekeink továbbtanulása miatt Amac-ra költöztünk 2000. májusában. így a továbbtanulás lehetősége megoldódott, de a gyülekezet létszáma csupán 150 és képtelen fenntartani egy egész lelkészi állást. Ezért ismeretlenül kérek segítséget és előre is hálát adok érte az én Uramnak, akinek szolgálhatok. Isten áldását kívánva, maradok tisztelettel: Ary László Szatmárnémeti, 2003. szeptember 16. Gárdonyi Géza: ÍRÁS A BIBLIÁBA SS-Az Uszövetség Könyve elé-Ez a könyv a könyvek könyve, Szegény ember drágagyöngye. Égi harmat lankadtaknak, Világosság földi vaknak. Bölcsességnek arany útja: Boldog, aki rátalál! Szomjas-lelkek forrás kútja, Hol pohárral Krisztus áll. Ez a könyv az örök törvény, Királyon lánc, rabon napfény, Tévelygőnek hívó harang, Roskadónak testvéri hang. Elhagyottnak galambbúgás, Viharvertnek ereszei, Haldoklónak angyalsúgás: "Ne félj: fogd a kezemet ". Gyermeknek is: "Mily szép rege", Bölcsnek: "Rejtelmek tengere!" Fal, - s túl rajta élő hangok, Köd, s benn zengő hárfák, lantok. Templomok közt legszebb templom: Csak megnyitom s benn vagyok. Ablakán a Paradicsom Rózsáira láthatok. Minden fakul, minden romlik, Márványvár is összeomlik. Bíborleplek ronggyá mállnak, Dicsőségek füstbe szállnak. Csak ez a könyv nem tér porba, Mintha volna élő lelke!... Ez a könyv a Mózes bokra: Isten szíve dobog benne. Uram, segíts élnünk: felvértezve bizakodással beágyazva reménységbe, megerősítve bizalommal. Barbara Cratzius
