Egyházi Híradó, 2002 (40. évfolyam, 1-4. szám)

2002-07-01 / 3. szám

2. oldal Egyházi Híradó Rakjuk újra mindig fészkeinket! írta: Nemeskürty István Európának talán egyetlen országa vagyunk, mely kilenc­­száztizenkilenc év óta, bármikori kormányoktól és hatal­maktól függetlenül, megszakítás nélküli folyamatosságban ünnepli meg vallásos, egyszersmind állami ünnepként egy ezer éve élt uralkodó emlékét. Azt a napot, amikor 1083 augusztus húszadikán a keresztyén hitet bevezető és a magyar államot megalapító Istvánt a római egyház a ma­gyar nemzet sürgető óhajára szentjei sorába iktatta. Nem a pápa, a nyugati egyház feje kezdeményezte ezt, a pápa a nemzet óhajának tett eleget. Magyarország és a keresztyénség Szent István óta egyet jelent. E két fogalom egysége állami létünk alapja. Hogy mennyire az, bizonyítja a reformáció: a Luther és Kálvin tanítását követő magyarság számára István kirá­lyunk nem csak a katolikus felekezet szentje, hanem egy egész nemzet hitének alapító őse és örökös példaképe. A török hódoltság idején a reformáció igehirdetői tartották életben a hitet és nemzeti öntudatunkat. Őrizték a nagy államalapító üzenetét: „Istenhez méltó és az embereknek igen jó, ha minden egyes ember szabadságban éli le életét.” (István király XXII. törvénye az admonti kódex­ből). A pápa az ezerhétszázhetvenes évek elején augusztus húszadikát, Szent István napját töröltetni rendelte a katoli­kus egyházi ünnepek köréből. Mária Terézia királyunk, aki a szent Jobbot is hazahozatta Dalmáciából, mintegy válaszul, augusztus húszadikát országos ünneppé nyilvánította. Az 1945 utáni kommunista kormányzat is hiába nevezte ezt a napot „az új kenyér” ünnepének - mindenki számára Szent István napja maradt az. A nemzet úgy érezte: nem csak önmagát és történelmét, de a keresztyén hitet is megtagadná, ha megfeledkezne az alapító királyról. Szent István ünnepe tehát, tűzijátékostól vagy anélkül, nemzeti önazonosságunknak, létünk megszakítatlan folya­matosságának kitörölhetlen jelképe. Ami önhibánkból, vagy külső és belső cselekvők akaratából elromlott, elpusztult, azt újra meg újra felépít­jük. Felépítettük a tatárjárás után, a török hódítás évszázadai és a hazánkat (már akkor is) katonai hatalom­mal meghódított, nem pedig felszabadított, törekvő császári hadjárat seregeinek dühöngő pusztításai után, Világos után, Trianon után... Hányszor kellett újrakez­denünk! 1956 reményeket ébresztő, egy pillanatig tartó vakító fényvillanása után, aztán 1990, és ami utána követ­kezett...,, Sokáig leszünk úgy, mint a fecske, mely csak azért is rakja fészkét, noha százszor szétbontják; mint a méh, mely csak azért is gyűjti mézét, ha százszor is elveszik tőle; mint a hangya, mely csak azért is dolgozik, ha széttapodják a bi­rodalmát. A végén mégis elkészülnek a fészkek, megtel-EGYHAZI HÍRADÓ A Hollywoodi Magyar Református Egyház Lapja Kiadja a Hollywoodi Magyar Református Egyház Lelkészi Hivatala Megjelenik negyedévenként. Szerkesztő Nagy Bálint, lelkipásztor Főgondnok Okos Károly Címváltozást kérjük a következő címre küldeni 751 Crenshaw B/vd. Los Angeles CA 90005 Telefon: (323) 930 - 0807 Minden vasárnap d.e. 11 órakor magyar nyelvű istentisztelet és igény szerint vallásoktatás a gyermekeknek. Minden hónap első hetében bibliaórát tartunk egy-egy családnál, mindig más körzetben. Az időpontért hívják a lelkészi hivatalt. Minden szerdán d.u. 2 órakor bibliaórát tartunk a presbiteri szobában. A hónap második vasárnapján presbiteri gyűlés. Minden vasárnap süteménnyel kávéval és ebéddel szolgál Nőegyletünk. Az “Egyházi Híradó” anyagi támogatását szeretettel és köszönettel fogadjuk. ISTVÁN KIRÁLY Székesfehérváron, 1001. augusztus 15-én koronázták meg és e napon törvényesen megalakult a magyar királyság. Magyarországot az európai keresztény államok sorába emelte és ezzel fennmaradását biztosította. Hazánk elindulhatott a művelődés útján. Intézkedései, törvényei fejlődő állami életet indítottak el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom