Egyházi Híradó, 2002 (40. évfolyam, 1-4. szám)
2002-01-01 / 1. szám
12. Oldal Egyházi Híradó Viszonylag rövid ideig vannak magyar fennhatóság alatt bolgár területek. Bulgária címere mégis megjelenik különböző magyar ábrázolásokon. Bertényi szerint Bulgária címerének helyes ábrázolása három farkas, ábrázolják viszont egy farkasos változatban is. Szerbia — annak a népnek országa, mely a XX. század folyamán megpróbált a délszláv népek közt dominánssá válni — címere, a fekete vadkanfej, szájában három nyíllal, szintén része különböző magyar királyok címerének. Bosnyák területek Könyves Kálmán óta egész Mohácsig tartoznak a Korona fennhatósága alá, így tehát a magyar királyok használják is Bosznia címerét, mely vörös mezőben kardot tartó kart ábrázol. A legfontosabb csatolt területek közé tartoznak azok is, melyek címerét a Kiegyezés után használatos magyar középcímer egyesít. A középcímer leírása a következő: középen a tulajdonképpeni magyar kiscímer, a külső pajzsban pedig Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Erdély és Fiume címerei találhatók. A felső bal negyedben látható Dalmácia címere: három aranykoronás, szembenéző oroszlán- vagy leopárdfej. Ez a címer először Zsigmond király 1405-ös pecsétjén tűnik fel. Alatta van Szlavónia címere: kék mezőben két ezüst hullámos pólya vörös mezőt fog közre, melyben természetes színű, futó nyest, a felső pólya fölött pedig sugárzó, arannyal bekeretezett hatágú vörös csillag található. A nyest már Endre szlavóniai herceg pénzein megjelenik és azt jelképezi, hogy Szlavónia hosszú ideig nyestbőrben fizette az adót. A jobb felső negyedben Horvátország címere az öt sorban ezüsttel és vörössel ötször-ötször sakkozott mező. Már Szent László meghódítja és a magyar birodalom részévé teszi Horvátországot, a fent említett címer 1525-ben tűnik fel II. Lajos egyik érmén. A független kortárs Horvátország szintén ezt használja államcímerként. Alatta látható Erdély címere: vörös, keskeny pólyával osztott mező, a felső kék mezőben fekete sas, ettől jobbra sugaras arany nap, balra fogyó ezüst holdsarló, az alsó aranyszínű mezőben két sorban hét vörös színű bástya látható. A címer Báthory Zsigmond uralkodása alatt, 1590-ben alakult ki nagy valószínűség szerint. Általánosan az a magyarázat terjedt el, hogy a három kiváltságos erdélyi nemzet, a magyar, a székely és a szász jelképeit egyesíti, így a sas a magyar, a nap és hold a székely és a két bástya a szász nemzet szimbóluma. A fent ismertetett formában Mária Terézia adományozza a nagyfejedelemség rangjára emelt Erdélynek 1765-ben. A legalsó részen Fiume címere látható: vörös mezőben sziklán álló, balra néző fekete kétfejű sas, mely bal lábával fekvő barna korsót fog, ebből pedig víz folyik a szikla felé. A sas fölött kékbélésű, lengő kékszalagos császári korona lebeg. Fiume címerét 1659-ben I. Lipót adományozza, a magyar koronához pedig Mária Terézia csatolja a várost. Maga a címer 1874-ben kerül a magyar középcímerbe. Az egyesített középcímer Nagy-Magyarország fó szimbólumának számít és mint ilyen Trianon óta nem használatos. Lakatos Artúr “ A szabadság csak üres szó, csak csalóka alakiság függetlenség nélkül”. KOSSUTH T<*fVT«'N<LM\?NK LAMAI&ó'L. Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel; Nyújts feléje védő kart, 11a küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e nép A múltat s jövendőt!
