Egyházi Híradó, 2001 (39. évfolyam, 1-4. szám)
2001-05-01 / 2. szám
Egyházi Híradó 4. oldal A tanítványok MÁTÉ Máté személyéről keveset tudunk, annál többet a foglalkozásáról. Vámszedő volt. A római hatalom a vámszedés jogát bérbe adta. Ha a bérlő a bért megfizette, a hatalom nyereségével nem törődött. Természetesen a vámszedők igyekeztek a vállalkozáson minél többet nyerni. A megállapított vám határát gyakran túllépték. Erre mutat Zákeusnak, a fővámszedőnek a vallomása, melyet Jézusnak tett: " Uram, minden vagyonomnak a felét a szegényeknek adom, és ha valamit patvarkodássat elvettem, négyannyit adok heiyébá' (Lukács 19:8). A vámszedő bevallja becsületesen, hogy sokszor hamisan cselekedett. Nem volt abban az időben olyan ember, akit annyira gyűlöltek volna, mint a vámszedőt. Foglalkozásuknál fogva gonosz embereknek tartották őket. Amikor a vámszedők megkérdezik Keresztelő Jánost, hogy mit cselekedjenek, ezt felelte: "Semmivel ne hajtsatok be többet, mint amennyi meg van szabvá' (Lukács 3:13). Harácsoló életükről tehát Keresztelő János is tudott. Egy vámszedő nem lehetett sem bíró, sem tanú. Ki voltak rekesztve az istentiszteletről is. Egy sorba helyezték őket a gonosztevőkkel, a pogányokkal, a paráznákkal (Máté 21:31), a bűnösökkel (Máté 9:10). Ha volt valaha foglalkozás, melyben nehéz volt megtérni, a vámszedő foglalkozása az volt. Megérthetjük, hogy a zsidók mennyire fel voltak háborodva azon, hogy Jézus velük együtt evett. Erre a felháborodásra adta Jézus ezt a választ: "Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek'. És Jézus ezt az embert hívta el a vámszedő asztaltól tanítványának, így írja le az elhívást a Lukács evangéliuma: "Látott egy Lévi nevű vámszedőt, aki a vámnál ült és mondta neki: Kövess engem! És ez mindent elhagyván, követé őt' (Lukács 5:27-28). Mátét tehát Lévinek hívták. Palesztinában az volt a szokás, hogy az embereknek két nevük volt. Kérdezhetnénk: Nem Jézus adta neki ezt a nevet? Úgy, mint Simonnak a Péter nevet. Máté neve ezt jelenti: Isten adománya. És ez az ember Jézus szavára ott hagyta a vámszedő asztalt. Nem kisebb csoda volt ez, mint a leprás meggyógyítása. Jézus még egy ilyen ember megtérését is lehetségesnek tartotta. Egyszer Jézust megkérdezték tanítványai: "Kicsoda üdvözölhet? Jézus a kérdésre így felelt: Embereknél ez lehetetlen, de Istennél minden tehetséged' (Máté 19:25- 26). Máté Jézuson kívül senkit nem követett volna, de Jézust követte. Azt olvassuk, hogy megtérésének az örömöre nagy vendégséget rendezett. Ilyet sem látott még a világ, hogy valaki a megtérést vendégséggel ünnepli és erre az alkalomra meghívja meg nem tért kollégáit is. A megtérési történeteknél másként szokott lenni. A megtértek többnyire elszakadnak a világtól és egymással alkotnak közösséget. Máté nem így tért meg. Szereti továbbra is meg nem tért kollégáit. Ez a Krisztus szerinti megtérés. Máté mint só, benne marad az ételben, mint kovász benne marad a tésztában. Jézus egyi példázatában így tanít: "Hasonlít a mennyek országa a kereskedőhöz, aki egy drága gyöngyöt talált, elméne, mindenét eladván, amije volt, örömében megvette azt' (Máté 13:45-46). Mintha Mátéról beszélne. Máté mindenét elhagyta, csak tollát vitte magával. Az az ember, akit mindenki megvetett, evangéliumot írt. Evangéliuma tanító evangélium. Több tanítást közöl Jézusról, mint bármelyik evangélium. Népét, mely őt megvetette, meg akarja téríteni: fogadja el Krisztust, mint ahogy ő elfogadta. Máté valóban az volt, amit neve kifejez: Isten ajándéka. Ő belátta, amit oly kevesen látnak be: "Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de lelkében kárt vall' (Máté 16:26). Ezt az Igét ő maga írta le. Nem magára gondolt, amikor leírta? Nem vett kezébe Jézus alkalmatlanabb anyagot nála, akit szeretete, kegyelme csodájával új emberré formált. Ha életéről vallott volna, azt mondta volna, mint Pál: "A bűnösök között első vagyok én. Azért könyörült rajtam, hogy bennem mutassa meg hosszú tűrését azoknak, akik hisznek benné' (I. Timótheus 1:15-16). Dr. Sarkadi Nagy Pál cikke nyomán. * * * "Evangélium csak egy van, de erről az egy evangéliumról négy evangélista tudósít: MÁTÉ, MÁRK, LUKÁCS és JÁNOS. A négy evangélista más-más oldalról világítja meg Jézus életének csodáját. Ázt az Ígéretet, amelyet Isten népének az Ószövetség prófétái által adott, győzelmesen betöltötte. Ezzel a híradással kezdődik az evangélium. Ami az Ószövetségben ígéret, az Újszövetségben beteljesülés: Jézus Krisztus. Különösen Máté evangéliuma van tele az írások beteljesülésére vonatkozó utalásokkal. Jézus maga is ezt mondotta Názáretben: "Ma teljesedett be ez az írás a ti hallástokra (Lukács 4:21). (Református Konfirmációi Könyv 77. oldal, Budapest 1987.)
