Egyházi Híradó, 2001 (39. évfolyam, 1-4. szám)

2001-01-01 / 1. szám

Egyházi Híradó 21. oldal Berzsenyi Dániel FOHÁSZKODÁS Istenem! kit a bölcs lángesze fel nem ér, Csak titkon érző lelke óhajtva sejt: Léted világít, mint az égő Nap, de szemünk bele nem tekinthet. A legmagasabb menny s aether Uránjai, Melyek körülted rendre keringenek, A láthatatlan férgek, a te Bölcs kezeid remekelt csudái. Te hoztad e nagy Minden ezer nemét A semmiségből, a te szemöldököd Ronthat s teremthet száz világot, S a nagy idők folyamit kiméri. Téged dicsőít a zenith és nadir. A szélvészek bus harca, az égi láng Villáma, harmatcsepp, virágszál Hirdeti nagy kezed alkotásit. Buzgón leomlom színed előtt, Dicső Majdan ha lelkem záraiból kikéi, S hozzád közelb járulhat, akkor Ami után eped, ott eléri. Addig letörlöm könnyeimet, s megyek Rendeltetésem pályafutásain, A jobb s nemesb lelkeknek útján, Merre erőm s inaim vihetnek. Bizton tekintem mély sírom éjjelét! Zordon, de óh, nem, nem lehet az gonosz, Mert a te munkád: ott is elszórt Csontjaimat kezeid takarják. BEMUTATKOZÁS Bizonyára sokan észrevették, hogy egyházunkat lá­togatja egy amerika keresztyén ember is. Talán sokan furcsának, vagy inkább érdekesnek találják, de a találgatások eloszlatása végett az előzményekről szeretnék pár mondatban írni. Valószínű, kitalálták már az olvasók, hogy kiről van szó: Re ed Jim-ről. Valamikor még a 90-es évek közepén találkoztunk egy temetésen. Pár szót vál­tottunk csupán, de emlékeztünk egymásra. Október közepén, - miután ide kerültem a Hollywoodi Egy­házhoz - csörög a telefon és egy amerikai férfi érdeklődik magyar nyelv tanulása iránt. Azt felel­tem neki, hogy sajnos nálunk nincs nyelvoktatás, de a bibiliaórákon szeretettel látjuk szerdánként, ahol hozzászokhat a magyar beszédhangzáshoz. Közben azt is elmondta, hogy az egyetemen magyar nyelvet tanul. Azóta hűségesen látogatja a bibliaórákat és istentiszteleti alkalmainkat. O angolul írta le min­dazt, amit szeretne megosztani az olvasókkal. MY STORY Some of you may have wondered what brings me to Hungarian Reformed Church of Hollywood. The short story is that the Lord has sent me. As with any story though, it is the intertwining of the lives of people that makes it interesting, for God uses people to bring about His plan and nothing is by coincidence. In August of 1995, Kurbucz Sándor, who had worked with me for a number of years, died after a battle with cancer. His family came to Los Angeles from Budapest to bury their brother and uncle and I was asked to help. Before returning home, they graciously extended and invitation to visit them in Hungary. Although I consid­ered the idea, I didn't think that there was much of a possibility in the foreseeable future. In mid 1999, some members of Alex's family returned to Los Angeles for another visit and again extended the invitation to visit with them in their home country. This time I told them that I would try to come the following August. Towards the end of that year, I made plans to tour parts of Europe, see the Oberammergau Passion Play in Germany, and then go on to Budapest for an additional 9 days in August of the year 2000. The day drew near and I wanted to take a special gift to leave with them. The Lord gave me the idea to take a rock, a stone with a special inscription just for them.

Next

/
Oldalképek
Tartalom