Egyházi Híradó, 1993 (29. évfolyam, 1-4. szám)
1993-10-01 / 4. szám
KARÁCSONY 1993 SUdásoffan gazdag, Isten szeretetében bővelkedő, 4 Béfiés /karácsonyi ünnepeiét és boídog Újesztendőt íqvánun/qagyüíe^ezet tagjaina/qés pártfogóinálq az "Tgyfiázi j/tadó" ofvasóina/q barátainíqiaJqés ismerőseiníqieíq bárhoCélő magyar testvéreiníqieJq szeretettel: Vass Zoltán lelkipásztor csaladja Irta: Záhony Gábor Künn a fehér fák alatt lassan hóba búj a nap s frissen hullott puha ágyon megszületik a Karácsony. Jaj a fenyő milyen nagy! És te megint kicsi vagy. Újra puha bársony kezed, s csillagocska a szemed. A szádat kerekre nyitod gyertya fényét úgy iszod, minden csupa várakozás fény illat és csillogás. És te újra otthon vagy. Tiszta, boldog jövő vagy. A lelked is kiveszed és egy ágra felteszed. Ott csillog majd, a mellett, a kis kajla gyertya mellett. És mos felcsendül az ének zeng, de bizony kissé félszeg. Mert a hangok vastagok, a gyerekek már túl nagyok. Markúk már nem puha bársony, fáj egy kissé a karácsony. 13M Mert ráncos már a szemük sarka mindenüket élet marta, de szemükben a csillag fények, biztos mindhalálig égnek. j \ V cA- vW í MEGSZÜLETIK
